Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július
1956-06-20 [1077]
. . . Mi a véleményű a lengyelek hangulat ár ól? Azt hiszom, Lengyelország sokban különbözik a többi népi demokráciától. *'Igaz, hogy a párt még mindig erősen kezében tartja a vozutést, ez azonban csak c felsőbb sikra áll. Ettől eltekintve, a szovjet pártkongresszus hatása mirű merészebb és átfogóbb bírálatban nyilvánul meg. Ez o kritika*hullám szinte gátlás nélkül terjed ki az élet minden vonatkozására.. . Tény viszont, hogy a rendőr terror érezhetően csökkent. Hogy mennyire, ezt persze nyugati megfigyelőnek nehéz mqgállapitaniá. Az embere]' minden esetre kevésbé félnők. A félelem csökkenését, a lakosság bátrabb viselkedését példákkal illusztrálja az újságíró. Elmondja, hogy a varsói egyetem folyósóin és kertjében többizbon beszélgetett egyetemi diákokkal, azok őszintén feltárták e helyse ttikot olőtto, noha tudták, kivel van dolguk. Amikor azután a boszólgotésűikon hcl• lott panaszokat és bírálatot szóvátotto hivatalos helyen, a következő választ kapta: Mi igyekszünk tárgyilagosak lenni, amit egyszer adtunk, azt már nem lehet visszavonni, do az nem jelenti, azt, hogy a mi szocialista államunk és a Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk változást szonvod,Általában az a meggyőződés, az amerikai megfigyelő véleménye szerint, hogy Lengyelországban valami forradalomféle ven kialakulóban. A lakosság egyre erősebben követol reformokat, nagyobb szabadságot. . . A kormány meglehetősen óvatossággal nyul a földkérdéshez, A kollektivizálás terén határozott mérséklete t tanúsítottak. Lengyelország mezőgazdaságilag művelhető területének csak mintegy 21 százalékát szocializálták, jóval kevosobbet, mint a többi kommunista uralom alatti országban. Az egyház, illotoe a vollásgyakorléssal k apcso Jke tban a következőké t irja: Az ország lakosságának túlnyomó része római katolikus; A templomok nyitva vannak és vasárnapokon zsúfolásig megtelnek. Lengyelország az egyetlen kofifciunistQ állam, ahol egyenruhás embereket láttam az istentiszteleteken. Sajnos, mentegetőzött égy vezető pártember, mi még messze vegyünk az osztálynélküli társadalomtól . . . A beszámoló rész let oson foglalkozik Ke let-Németország és Lengyelország viszonyéval is. Leírja o langy ólak megdöbbenés ét és felháborodását, árikor cz uj kulatnénet hadsereg ketonéi a régi hitleri uniformishoz föltűnően hasonlító egyenruháikba: mutatkoztak Varsó utcáin. A langy ólok nehezen felejtenek, hat millió halott enlékoztoti őket - náci ura lomra, és az uj . . . hősöknek sictvG polgári ruhát kellett ölteniök. Komoly probléma a lengyolek részére az Odoro-Ne isso vonal kérdése, helyesebbon a Németországtól elvett és Lengyelországhoz csatolt területek kérdése. , . A Szovjetunió őzzel próbált fizetni azért az elrabolt országrészért, amellyel ••• násódik világháború után a Szovjet birodalmat gyarapította. A lengyel lapok hangja - szovjet pártkongresszus óta rendkívül megváltozott. Bírálat, nagyobb szatrdság követelése és olyan megnyilatkozások töltik meg - hasábokat, amelyükért régebben börtön járt volna. A varsói könyvesboltokban, újságárus oknál