Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-06-20 [1077]

. . . Mi a véleményű a lengyelek hangulat ár ól? Azt hiszom, Lengyelország sokban különbözik a többi népi demokráciától. *'Igaz, hogy a párt még mindig erősen kezében tartja a vozutést, ez azonban csak c felsőbb sikra áll. Ettől eltekintve, a szovjet pártkongresszus hatása mirű merészebb és átfogóbb bírálatban nyilvánul meg. Ez o kritika*hullám szinte gátlás nélkül terjed ki az élet minden vonatkozására.. . Tény viszont, hogy a rendőr terror érezhetően csökkent. Hogy mennyire, ezt persze nyugati megfigyelőnek nehéz mqgállapitaniá. Az embere]' minden esetre kevésbé félnők. A félelem csökkenését, a lakosság bátrabb viselkedé­sét példákkal illusztrálja az újságíró. Elmondja, hogy a varsói egyetem folyósóin és kertjében többizbon beszélgetett egyetemi diákokkal, azok őszintén feltárták e helyse ttikot olőtto, noha tudták, kivel van dolguk. Amikor azután a boszólgotésűikon hcl­• lott panaszokat és bírálatot szóvátotto hivatalos helyen, a kö­vetkező választ kapta: Mi igyekszünk tárgyilagosak lenni, amit egyszer adtunk, azt már nem lehet visszavonni, do az nem jelenti, azt, hogy a mi szocialista államunk és a Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk változást szonvod,Általában az a meggyőződés, az ame­rikai megfigyelő véleménye szerint, hogy Lengyelországban vala­mi forradalomféle ven kialakulóban. A lakosság egyre erősebben követol reformokat, nagyobb szabadságot. . . A kormány meglehetősen óvatossággal nyul a földkérdés­hez, A kollektivizálás terén határozott mérséklete t tanúsítottak. Lengyelország mezőgazdaságilag művelhető területének csak mint­egy 21 százalékát szocializálták, jóval kevosobbet, mint a többi kommunista uralom alatti országban. Az egyház, illotoe a vollásgyakorléssal k apcso Jke tban a következőké t irja: Az ország lakosságának túlnyomó része római katolikus; A templomok nyitva vannak és vasárnapokon zsúfolásig megtelnek. Lengyelország az egyetlen kofifciunistQ állam, ahol egyen­ruhás embereket láttam az istentiszteleteken. Sajnos, mentegetőzött égy vezető pártember, mi még messze vegyünk az osztálynélküli tár­sadalomtól . . . A beszámoló rész let oson foglalkozik Ke let-Németország és Lengyelország viszonyéval is. Leírja o langy ólak megdöbbenés ét és felháborodását, árikor cz uj kulatnénet hadsereg ketonéi a régi hitleri uniformishoz föltűnően hasonlító egyenruháikba: mu­tatkoztak Varsó utcáin. A langy ólok nehezen felejtenek, hat mil­lió halott enlékoztoti őket - náci ura lomra, és az uj . . . hő­söknek sictvG polgári ruhát kellett ölteniök. Komoly probléma a lengyolek részére az Odoro-Ne isso vonal kérdése, helyesebbon a Németországtól elvett és Lengyel­országhoz csatolt területek kérdése. , . A Szovjetunió őzzel pró­bált fizetni azért az elrabolt országrészért, amellyel ••• násódik világháború után a Szovjet birodalmat gyarapította. A lengyel lapok hangja - szovjet pártkongresszus óta rendkívül megváltozott. Bírálat, nagyobb szatrdság követelése és olyan megnyilatkozások töltik meg - hasábokat, amelyükért ré­gebben börtön járt volna. A varsói könyvesboltokban, újságárus oknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom