Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július
1956-06-27 [1077]
A szovjet társadalom egész problémája belső demokratiz álódásá?* aak, «z eszmék kifejlődésének, egjszóval a politikai szabadságnak követe3.és ere vezethető vissza. Sz a követelés évek éta megvan & szovjet társad aleaban,e. de feltörését késleltették olyan objektív tény ez ők, dint Oroszország elmarad otts ága /amelytől Lenin ¡a j^döbbefl/, a polgárháború, a belső harcok és mészárlások, az erőltetett ütcatt iparosítással és a mezőgazdaság kollektivizálásával összefüggő kényszerek^ a világháború, a győzelem kivivását követő években a hidegháború, Sz a követelés most végre feltartó ztnthatatlanul a felszínre tör,mert a szovjet népek már magasabb kulturális, gazdasági és szociális szinvonalat értek el, mert a szovjet ember megszabadult a tudatlanság és elmaradottság évszázados bilincseitől. Kern vitatható a forradalom törvényessége, vitathatók viszont azok az intézmények, - a párttól a szovjetekig - amelyek: a forradalom tapasztalatának tüzében születtek mego Ezek az intézmények ,a helyett,hogy az egyes állampolgárok és a tömegek politikai akarata szabad megformálásának egyre inkább megfelelő formák felé fejlődtek volna,, fokozatosan e Ivesz itett ék demokrat ikus tartalmukat ós hatalmukat, terméketlenné váltak,működésüket elfojtották ugy, hogy a gazdasági és szociális erők lenyűgöző fejlődés éve 1 nem járt együtt a politikai szabadság megfelelő fejlődése* Lényegében arról van szó. hogy ki kell küszöbölni az államban, a törvényhozásban és főként azerkölcsökben a ^hadikommunizmus minden leülepedett uaradv áay át. olyan uj lehetőségeket ás eszközöket kell teremteni,amelyek alkalmasak az állampolgárok szabad politikai kezdeményezésének ki. ala kit ás ára, anélkül* ho.yy fejük felett lebegne a vád, hogy 'á\ a nép ellensége' elhajló, szabotőr az, aki a közhataloumal szemben érvényesíteni-akarja saját önálló álláspontját a követendő utr.a vonatkozóan* Ebben az értelemben a szovjet válság n mcsak Sztálin úgynevezett "hibái -val"füa~ össze, hanem a szovjet rendszerrel, ahogyan az fy^íaan átalakuló tényezők hatása alatt fejlődött ki i • •. •• amelyek a korábbi helyzethez viszonyítva ma aár szinte éppen ellent ét es képet mutatnak. Amikor a tudományos szocializmus mesterei Marx és Bu cala - 1848 és 185 O között felállították a proletariátus diktatúrájáról szelő tanitást, arra gondoltak, hogy a dolgozók a korábbi uralkodó osztály natales! apparátusának alkalmazásán keresztül élnek a politikai hatalommal* Később arra a következtetésre jut ottak, hogy a proletariátusnak nemcsak hatalmába kell kerítenie a burzsoá állam apparátusit ós azt a maga céljaira használni* , hanem meg kell azt törnie és saját apparátusával helyettesítenie* Száz esztendő elmultával át kell gondolni a proletariátus d iktaturár/inpk r . fogalmat és újra meg kell vizsgálni olyan társadal ómhoz viszonyítva, amelyben a proletariátus és általában a dolgozók súlya és befolyása döhővé
