Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-06-27 [1077]

csoport ok'vereséget szenvedtek ugyan, de burzsoá ideológiájuk nyomai még magmaradt ak

a Hangsúly ózta, begy le kell győzni a kapitalizmus maradványait a gazdasági életben és az emberek tudatában. Birálta az egyenlősdiségas a szükségletek egyenlővé tételének baiais elméletét, valamint a nagyoroszok nacionalista elhajlásait* Hangsúlyozta- hogy emelni kell a párt elméleti szinvonalat, meg kell erősíteni az ideológiai munkát, terjeszteni kell a leninizmust 5 le kell leplezni a leninizmussal szemben álló ideológiákat, A szervezés hibái között említette a bürokratizálás fokozódását a fecsegés szeretetét, a személyi felelősség érzésének, és a part irányvonalaié: végrehajtásában a* rendszert s ell enőrz és^nn, ány át, az önbírálat gyengeségét* Félre kell állit ni - mondojta - a kia isteneket, és az alkalmatlanokat, nem szabad engedni !»rsikerekfélr. vezessenek bennünk :t,- nem szabad önhittekké válnunk. Hűeknek kell maradnunk Marxhoz, Engelshez^ Leninhez és a proletáro* n Q mz o t köz is á ghe a« A XXkongresszushoz méltó befejezés, nem hiányzik a személyi kultusz birál-ita sem] Az elhajlók ellen intézett kíméletlen támadásban már benn.; volt a terror veszélye,amely hamarosan a hatalom gyakorlásának rendes módszerévé vált, A "16"-ok, a "17-ak" ás a "21~gk" pere megtanított bennünket arr , hogy a XVII* kongresszus után . aaját bűneinek és elhajlásainak nyilvános bevallása után a beíaő ellenzék nem tette le a fegyvert,hanem arra a harci területre lépett, amely már csak egyedül maradt meg számára, az összeesküvés területére,Ha arra gondolunk, hogy Szt ilin hatalma okkor még nem volt olyan nagy,mint amilyenné a háború során lett, nyilvánvaló, hogy a Hruscsov által leleplezett vérengzésekért nemcsak Sztálin maga fele 1ŐS,hanoi az egész vezető apparátus,, A terror, amelyet; nem igazolt a szükségszerűség s<.-m a helyi a«ia az időbeli viszonyokban, lett az ára annak, hogy a párton és az államon belül megszüntettek minden demokratikus életet, A^terrpr^öat áliiú igazolás a Térjünk vissza Hruscsov jelentésére* Kiderül belőle, hogy 1936-37-ben áttértek "a tömeges letartóztatások és a kivégzések területére" ás hogy az erre vonatkozó irányvonalat /amelyet Sztálin az NKVD-nek adott/ a bolsevik párt központi bizottsága 1937 február-márciusi teljes ülésén jóváhagyta* Ezen az ülésen törtónt,hogy Sztálin "elméleti igazolást igyekezett adni a kollektív terror politikájának és bejelentette azt az elv«-t, hogy a szocializmus felé történő haladással együtt szükségszerűen élesednie kell az osztályharcnak". Ezt az elvet ma bírálja minden kommunista pártiakkor dogmaként fogadták el, A terrornak ezzel a fejezetével kapcsolat óban a szóbnnláfő időszakra vonatkoztatva Hruscsov a következőket állapítja meg: " sokezer becsületes ás ártatlan kommunista., vesztett e életét azért, mert elfogadtak mindenféle rágalmazó vallomásokat és mert bizonyos u ódszerekkel rá-