Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-06-20 [1077]

Andre Pierre irjai Az 1934 decemberi eredetű homályos és titokza­tos Kirov-így ismét az aktualitás előterébe került azon nyilatkozat folytán, amelyet nemrégiben Leningrádban tett a gyilkosság egyik ''szemtanúja' 1 c Magf Hruscsov is megemliti az ügyet február 25*-i titkos beszámolójában. Sztálin tudott-e a azcrgej xíirov ellen irányu­ló merényletről? Lohet-c s zt állítani*' hogy rész. s volt a gyilkos­ságban ? Ezeket a kérdéseket, amelyekot ma a Szovj otuniobsn £ oly ó sztálintdanitás i kampánnyal kapcsolatban ismét felvetnek* már a dráma utáni Etapokban felvetették. 'A trockisták számára nem volt két­séges s Kirov meggyilkolása a politikai rendőrség müve volt* Nem sok­kal c-zclőtt s gyilkost, Nyikolejevet a GPU letartóztatta, de csak­hamar különös körülmények között szab-oknengedték* Trockij azt ál­lítja, hogy Sztálin és Jagoda tudott Kirov meggyilkolásának előké­szítés érői* Victor Serge 1936-ban a hivatelosan Nyikolajev­nek adott segítséggel vádolt Zinoviev és Kamenyev védelmére szánt brosúrájában igy írj "A Kirov-ügy idaj án bebörtönzött trockisták, - akiket ismerek - felvetették a kérdést* vrion ez rz ügy nem volt-e a 'Röhm-csiny' ogy sztálini változata?" Isaac Deutscher é Sztálinról irt élet­rajzában* amely az egyik legjobb rundul kezesünkre álló ilyen mü, nem votte be a trockistó változatot* Szerinte Sztálin megállapí­totta, hogy a gyilkos fiatal kommunisták egy kis csoportjához tar­tozott, okikot fojtogatott az ország nyomasztó légköre: "Sztálin valószínűleg szintén észrevette* hogy Kirov liberalizmusa tette lehetővé a terroristáknak, hogy be ha toljana k a Szraolnijbon lévő hivatalába* mert Kirov ellenezte, hogy a politikai rendőrség erős védelmet biztosítson számára,. Mindenesetre a politikai rendőrség­nek tudomása volt e merénylet előkészítés érői és semmit sem tett annak raogakad ilyozására* Sztálin ebből szt a következtetést vonta le, hogy e fél-liberális engedmények ideje lejárt.., most már erős ebben akart eljárni," A Kirov-rejtély megvilágítására talán »V.C-, ETivickij tábornok* a nyugateurópai szovjet kémelháritáa volt vezetője irta a legfigyelemreméltóbb sorokat. /Lásd a # Sztálin Uo7nQke cimü 1940-ben Párizsben megjelent könyvet./

Next

/
Oldalképek
Tartalom