Szigorúan Bizalmas, 1956. június-július

1956-06-27 [1077]

Kétségtelen, hogy az elmúlt évek állandó élethalálharcot jelentettek a magyar parasztok számára. A budapesti moszkovita kormány mind politikai, mind gazdasági téren az egyéni gazdaságok megszüntet3sere,s a kolhozositás megvalósítására törekedett. A kolhozositás érdekében a legteljesebb mértékben alkalmazták a hideg-terrort ás a közvetett erőszak különböző formáit. Gazdasági téren hasonlóképen nem csökkent a nyomás. A segítségnyújtás,a támogatás helyett ma is fenntartják az egyéni parasztgazdaságokat sujto adókat, az elviselte tétlen beszolgáltatás! terheket, a szabad piacokat megsemmisítő állami felvásárlásokat, amelyek a gyakorlatban a beszolgáltatás kiterjesztését jel'antik. A kétmilliárdon falüli mezőgazdasági beruházásokból úgyszólván egyetlen fillér sem jut a földterület kétharmadán dolgozó egyéni persaztsá^ számára. Mintha a kommunisták nem tudnák, hogy a piacra kerülő ára oroszlánrészét az egyénileg gazdálkodó parasztok termelik. A XX. pártkongresszus után az egyénileg gazdálkodó parasztok helyzetében semmi .javulás nem következett be. Elhatározták ugyan a kuláklis ta megszüntetését, ez azonban csak a törvénytelenség állapotának megszüntet és át jelentené. Komoly lépés ez lenne, ha a kuláklista teljes eltörlése következnék be. A kommunisták azonban továbbra sem mondtak le a földterület nagyobbik felének kolhozcsitásáról. Ez kiderült a második ötéves terv irányelveiből. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen arányú kolhozositást semmiképen sem tudnak az önkéntesség elvének tiszteletbentartása mellett megvalósítani. Ilyen körülmények között akaratlanul is felmerül a kérdés, van-e értelme egyáltalában a parasztság további ellenállásának a kommunisták kolhozositási hadjáratával kapcsolatban. Erre a kérdésre nyíltan es határozottan azt kell válaszolni, hogy igenis van. Ma már a kommunisták is tiszt'.ban vannak azzal,hogy mezőgazdasági politikájuk soha nem sejtett mélypontra süllyesztette a mezőgazdasági termelés szinvonalat és nyomorba döntötte az országot* A parasztság ezzel a rendszerrel soha nem tudett megbékélni. A súlyos hibák részbeni felismerését bizonyltja,hogy csökkentették a falusi osztályharcot, a kuláküldözést, a szövetkezetekbe bevezették a teljét önkormányzatot, szabad be- és kilépéssel. Legalábbis ilyen intézkedések történtek Csehszlovákiában. A lengyel kommunista párt mezőgazdasági szakértője újságcikkben követelte a kuláküldözés azonnali megszüntetését.