Szigorúan Bizalmas, 1956. június

1956-06-16 [1076]

Tájékozt* tasul ós a hitelesség kedvéért röviden elmond juk, kicsoda is Seweryn Byaler. Az alig Jo 4íves fiatalember meredeken felfelé ivelo kommunista karriert futott be Lengy elorsz ágban. Tagja lett a lengyelországi párt központi bizottsága pr opagandaosztályára k, és mint a közgazdaságtudományi egyetem professzora is, jelentós te­vékenységet fejtett ki. Szerkesztője volt a központi pártlap, a Trybui... Ludu közgazdasági rovatának egészen az év -januárjában történt elmenő ­küléséig. Ezek után ismerte., .kk Byaler véleményét Molotov kihajózásá­nak nyilvánosságra nem került körülményeiről. A vélemény szót külön­ben helyesbitenühk kell. A vezető lengyel kommunista ugyanis bizal­mas értesülések, titkos jegyzőkönyvek, és közvetlen szemtanuk megfi­gyelései alapján fejtette kinézetét, mondja el a történeti valóságot. Hallgatóink előtt bizonyára pillanatra sem volt kétséges, hogy a "Kalapácsnak 1­, Sztálin évtizedes munkatársának és külügy min Is z­torenek időzített bukása összefüggésben áll a Tito üggyel. A jugoszláv marsall moszkvai látogatását valami különleges ajándékkal illett meg­ünnepelni, ezért prezentálták számár.-; egyik legádázabb eixenielc, Vjacsoszlav Molotov fejét. De mik volt-k ennek a drámai fordulatnak az előzményei? Vajon csupán Titót akarták megbékíteni ? vagy más miatt is, jobbanmondvc, másnak is szüksége volt a külügyminis z t er el távo­lié ás ára? Byaler a választ a Kreml kebelén belül folyó ádáz hatal­mi tusában látja. Pontosabban, - Hruscsov és Molotov/kiéört herében, amely történetesen a Tito-ügy körül csucsosodot t ki. p c talán idéz­zünk az amerikai szenátus albizottsága előtt tartott előadásából; Hogy mi volt a Politbüro júniusi titkos tanácskozásai­nak fő tárgya? Miután gondosan áttanulmányoztál az ott elhangzó a: ék­ről készült hiteles feljegyzéseket, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a legfontosabb napirendi pont as egy részről Hruscsov és vele együtt sz egész Politbüro, másrészről Molotov között folyó küzdelem volt. Ugy is mondhatnánk, hogy itt következett be a . . , döntő lépés, amely megnyitotta az utat az úgynevezett kollektív vezetés, helyoseb­n Hruscsov előtt. A harcot a Tito-kérdés ürügyén vívták meg. Byaler ezt a következőkép világította meg. /közt A vita Molotovval akörül folyt, milyen magatartást tanú­sítson az SZKP Titoval és a jugoszláviai párttal szemben. Természe­tesen semmiképen sem felel meg a tényeknek, hogy ez lett volna sz el­lentétek tulajdonképoní magva. A jugoszláv kérdés'' a kiindulópontját képezte különböző politikai és közgazdasági er o b lémákb an. m e gmut a tko­zó nézeteltéréseknek. Igy hosszú és elkeseredett és szecsapások foly­tak a kapitálisáé országokkal való békés együttélés kérdése, a szov­jet ás a népi demokráciák Kommunista pártjai közötti viszony köre. 1. Ugyancsak élas vitára került a sor 2 gazdaságilag fejletlenebb orszá­gok ügye, a nyugati saocialisto pártokkal szemben követendő magatar­tás és" a sztálinizmussal szeriben elfoglalandó állásponttal kapcso­1 atban. Byaler ;zűk után részletesén kifejti, hogy már teve Ív febru­árban megmutatkozott az ellentét Molotov és a Politbüro több! tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom