Szigorúan Bizalmas, 1956. május-június

1956-05-21 [1076]

Egy időben a két világháború között Sztálin meghirdette azt a tételt, hogy az Egyesült Államok és Anglia háborúba keverednek egymással. & második világháború után Sztálin újból meghirdette ezt a tudományos meggyőződését, s hangoztatta, hogy a nyugati szabad országokban óriási depresszió várható, amelyből a kapitalista országok háború utján próbálnak kikerülni. 'mikor a szabad országok és a szabad gazdasági rendszer ellentmondásai ezt a háborút nem produkálták és nem voltak hajlandók rothadni, akkor Sztálin nem egészen tudományos módszerekkel megpróbálta az ellentéteket fokozni és a válságot kirobbantani. Ezért élezte ki a hidegháborút, mert azt remélte, hogy a nyugati demokratikus rendszerek nem tudják népeikkel elfogadtatni a súlyos katonai költségeket és végre kirobban az a belső forradalom, amely utat nyit majd Nyugat felé a Vörös Hadseregnek. A szabad országok azonban nem omlottak össze és a súlyos katonai t erhek ellenére a béke-3zinvonal fölé emelték dolgozóik életszínvonalát. Sztálin hadvezérei és társprófétái, a hruscsovok, bulganyinok, molotovck már a vezér halála előtti években kezdték felismerni, hogy ez a politika nem vezet célhoz, Uj taktikát dolgoztak tehát ki, hogy a kitűzött célokat kerülő utan közelítsék mag. Propaganda-offenzivát inditottak tehát, ez azonban nem járt kellő eredménnyel, s ezért uj eszközökhöz folyamodtak. ^ Szovjet jelenlegi urai gazdasági szerződéseket, ipartelepeket kínálnak a gazdaságilag elmaradt országoknak, nyersanyagot a gazdaságilag fejlett országoknak. A nyugati országok nem becsülték le ezt a támadást, mint ahogyan nem kicsinyelték le a szovjet katonai fenyegetés jelentőségét sem. Végeredményképpen a szovjet diktatúra egy gazdag nagy birodalom erőforrásaival rendelkezik. A rubel-offenziva érdekeinek feláldozzák a magyar és a többi rab népek életszínvonalát. Máris sok jel mutat arra, hogy a nagyaangon bejelentett rubel-off enzivában több a propaganda, mint a rubel. A szovjet blokk gazdasági ereje nincs arányban a Nyugat gazdasági erőforrásaival. Mindenekelőtt a szovjet blokk elmaradt országai, köztük vörös Kina panaszkodik -amiatt, hogy gazdasági igényeit Moszkva nem elégíti ki. Másrészt a rubel-off enziva célpontjai, »z afrikai-ázsi ai országok kezdenek kiábrándulni a Szovjet gazdasági segélynyújtásával kapcsolatos Ígéreteket illetően. r

a i fi nrtin **níÍ

kM í?

1101

^ segélyprogram előirányzott összefő 1

lí*J

1

H

1

f

r

2 tS^tiJE

1

}' í

1 sz

°vjet kormány/csak jelentéktelen töredékével tudott előállni. Ismételjük, a Nyugat nem becsüli le a Szovjet fiitól megindított gazdasági hidegháborút? Tud" kínban ncgy ennek elhárításához komoly szövetségesei vannak * vasfüggöny' mogott, magában a Szovjetunióban is. A szovjet dolgozók most már maguknak követelik a rubeleket. Egyre jobban erősödik nyomásuk a <!?

V

Í?Í» *í^ckra annak érdekében, hogy tegyék lehetővé a szevtLiilffA* számára azt az életszínvonal emelkedést, amelynek megvalósitás^cz az első és legfontosabb feltétel a sztálini és lenini világforrad-lom lazáiménak feladása. ÍMagi^ ^ annek