Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-05 [1075]

A szocialista perspektíva azonban megvan, s azon az uton^^k haladunk, amely az emberi jogoknak és a társadalom jogainaS^egvaldsitásához vezet. A nyugati perspektíva nem nyuitja ezt a leliaB^Beuve-Méry ezután megkérdezte, vajon véleménye szerint szükség von-e véres forradalmakra, vagy pedig a fejlődések utja valamilyen összeolvadáshoz vezetiiet-e Kelet és Nyugat közÖti^Bk Tito elnök válaszában kifejtette, hogy véleménye ^Jp. ezerint a nyugati országokban vannak olyan tényezők, melyek kétségtelenül lehetővé teszik majd, hogy ezek az országok könnyebben ^| juss'anak el arra a pontra, amelyet egyes elmaradottabb országok már elértek. A szocialista átalakulásnak előbb-utóbb szükségszerűen be kell következnie, mivel a termelési eszközök egyre inkább kicsúsznak a magántulajdon köréből, hogy állami tulajdonba, vagy különböző formájú társadalmi tulajdonba kerüljenek. A Le Monde igazgató szerkesztője megkérdezte, ]e het-e egy ujabb internacionálé létrehozására gondolni, amely egyesíthetne a konmiunis ta és szocialista országokat. Tito elnök azt felelte, hogy a Kominform feloszlatása után nem lehet szó egy ujabb szervezet felállításáról, amely még szélesebbkörü ós hasonló jellegű lenne. A világhelyzet ugyanis a következő: Keleten'vannak szocialista országok, ahol kommunisták vannak hatalmon, a nyugati országokban pedig vannak kommunista és szocialista pártok. E pártok között lehet megszervezni tanács-* kozó jellegű találkozókat, akár a nemzetközi helyzet tanulmányozása, akár a szerzett tapasztalatok ,kicserélése érdekében. De komoly különbségek vannak e kommunista csoportok között, más azoknak a kommunistáknak a helyzete, akik hatalmon vannak, és megint más azoknak a helyzete, akik parlamenti uton, vagy egyéb más eszközökkel harcolnak, hogy meghódítsák a többséget. Nem lehet tehát közös internacionáléba tömöríteni a kommunista pártokat, akár hatalmon vannak, akár nem. Szükséges lesz azonban a kapcsolat e szervezetek között, különösen a keletiek között, hogy összevessék tapasztalataikat, Igy például el lehet tanulni a Szovjetünktől, Csehszlovákiától, vágy Jugoszláviától mindazt, arai ott jobb. De azzal a feltétellel, hogy ez szabadon, minden kényszer nélkül történjók. Mindenfajta internacionálé hajlamos arra, hogy'uralkodjék és rákényszerítse másokra véleményét, gyakran anélkül, hogy rendelkezne a szükséges értesülésekkel, ez pedig inkább károssá teszi, mint hasznossá, A szocializmus felépítése, egy uj szocialista állam megteremtése, számot vetve az illető ország sajátságos jellegével, sokkal bonyolultabb vállalkozás, semhogy létezhetne olyan nemzetközi szervezőt, amely képes lenne eldönteni azt, hogy az egyik vagy másik országban mit kell tenni. Magától értetődik azonban, hogy szükség van nemzetközi szolidaritásra és hogy kapcsolatokat kell fenntartani a kommunista és szocialista pártok'között, sőt e pártok áe a világ minden haladó szervezete között is, hogy eszmecserét folyiőthassenak a különböző általános jellegű és'közös érdekű problémákról, Igy lehet haladást elérni a világban. Beuve-Méry végül arravonatkozóon tett fel kérdést, vajon gondol-e egy balkáni föderáció létrehozására és mi a véleménye a balkáni paktumról ? Tito elnök ezzel kapcsolatban leszögezte: Ami az első pontot illeti, ez nem áll szándékunkban. Egy balkáni föde: ció egyáltalán nem aktuális. Ilyen politika nem lenne sem reális, sem hasznos. Ami a balkáni paktumot illeti, továbbra is ugy véljük, hogy el kell mélyíteni a kapcsolatokat'Törökországgal és Görögországgá a köztük támadt ellentétek ellenére-is. Kapcsolataink Görögországgal nagyon jók ós napról-napra javulnak. Reméljük, hogy Törökországgal való kapcsolataink ugyancsak a barátság irányában fognak fejlődni. Tito elnök végül hangoztatta, hogy Jugoszlávia a Görögország és '^örökorzág közti kapcsolatok megjavítása irányában gyakorol befolyást, e két ország egyébként "teljes mértékben tudatában van annak, hogy kapcsolataik megromlása és felbomlása milyen kárt okozna mindkettőjüknek". . i Magvar Országos