Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május

1956-04-19 [1075]

Ez p két cikk am, lett az alapelv Lellett szdl sikra, rogy Sztálin, életének és tevékeny jégének utolsó időszakában, figyelmen kivül hagyta a pártélet normáit és a kollektív vezetés elvét, ami a pártelvek eltorzulását ás a forradal ni törvényesség lebecsülését, továbbá sagokolatlan megtorlásokat vont maga utan. Érdekes, hogy az alaptalan megtorlások fogalmát csupán a "Berijabanda" bűnös tevékenyságéval magyarázzák, mint .- a komor szovjet valóságban soha sem léteztek volna kegyetlen kényszerkollektivizálások^ vagy íaegszámláihatátién tisztogatások, amelyek során milliókat öltek meg eo cováhbi milliónyi ártatlan áldozatot kényszer táborokba vándorolta ttak. A Pravda - valójában a párt központi bizottsága most elitéli Sztálin diktatórikusam "űzött személyi kultuszát, amely különösen az általa személyesen szerkesztett "Sztálin rövid életrajza'

1 • című köryvben és "A Lor..:nunista Párt történetének rövid tankönyvábon" jutott állítólag tipikus kifojozésro. A lap m^gvmliti ugyan, hogy ez a "vonás" a művészetben és irodalomban is elterjedt, azonban Sztálin áldozatainak rehabilitálása nem törtónt meg. Fontosnak tűnik előttünk az a következtetés - amelyet a szovjet vezetők a Sztálin kultusztól való eltávolodásból vonnak le - hogy tudniillik "a párt azt tanitja, hogy e nagy és komplikált ^unka elvégzésében /felvilágosító munka/ nem szabad megengedni semmiiéle elnamar^oaást és sietséget". • , Hogy a most megnyitott szelep mennyire veszélyes • lehet a moszkvai vezetőkre, ezt megerősíti az április 5-i máso- . dik - már említett - Pravda cikk, amelyben arról van szó. hogy "a párt rothadt elemei" hogyan reagáltak az uj irányvonalra, A szovjet vezetők tombolnak a párt "egy.a rothadt elemei" ellen, akik ' állítólag a kritika leple' alatt/'rágalmazó koholmányokat és pártellsnes állításokat tenni". A Pravda mégis nevezi az egyik laboratórium ama tudományos munkatársait, °kik állítólag azzal követtek cl bűnt, hogy rágalmazó kirohanásokat intéztek a párt ellen. Hasonló módon merészelte egy bizonyos L* J^rosenkb "provokációs és párt:Honos nyilatkozatokat tenni" a moszkvai statisztikai igazgatás agvik pártgyülésén. Hogy ezek . a jel -nség k nem elszórt ogyes esetek, erre mutat egy Ternovsltij nevű kommunista fellépése az egyik pártgyülésen Cskalov városban, Azt vetik sz.íméro, hogy "demagóg magatartást" tanúsított, A Pravda . keserűen jegyzi meg, .hogy a cskalovi üártgyitlésos a vezető pártomberek nem utasították rendre a "vétkes" Tornovsld j t. /merészeltek Jellemző tűn-;te az ideológiai zür-z-varnak,amc3y a Sztálin-kultusz szétrombolása következtében mind-nfelegélesebben jelentkezik ? Szovjetunióban, hogy a Pravda most harcot jelent be "a párt valamennyi rothadt eleme" ellen. Mi ugy látjuk, hogy ezek a "rothadt ólomok" a szellemi elit képviselői és^gyszerü vidéki párttagok sorában találhatók, E "rothadt elemek" legnagyobb "bűne" a Pravda szerint az; hogy megkísérelték, vagy' merészkedtek megkísérelni a párt politikájának helyességét két- • 1ségbw vonni* Az igazság monopóliumával a párt rendelkezik. Korábban Sztálin volt az, 3

ki a mindenkori "igazságokat" fémjelezte, ma Owdig "a párt bölcs központi bizottsága", mely egyedül jogosult P, párt elveinek értelmezésére. £ egyre A Pravda nem r.% kMsmerni, hogy a "rothadt elemek" a Sztálin-legenda megszántetéaávei összefüggésbon hangoztat-