Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május

1956-04-19 [1075]

Egy ismert, túlságosan ismert cég, a Kominform megbukott. A cég ugyan hivatalosan Bukarestben székelt, de a redőnyöket Budapesten eresztették le. A csődöt hónapok óta kényszeregyezségi tárgyalások előzték meg. Ezek a tárgyalások és most a csőd kimondásénak körülményei is arra mutatnak, hogy ennél a kommunista cégnél a csalárd bukás tipikus esetével állunk szemben. A Kominformct 1947-ben hivták életre. Formálisan kilenc £ lapító cégtulajdonos volt, de részvénytöbbséget a cégtulajdonos Szovjetunió tartotta kezében. A többi alapitu, közöttük a népi demokratikus Magyarország is részt vehetett a cég közgyűlés ein, de szavazati joguk nem volt. Jtoszkva parancsolt és Moszkva irányított. Sztálin a Kominformot azért alapította, hogy támadó külpolitikájának élcsapata legyen. Feladata e hidegháború kiélezése, a, nyugati államok belső forradalmi aláaknázésa volt. Ezt nyíltan megmondták már az alapításkor. A Kominform első ülésén felhívták a tagállamok ás az egész világ kommunista pártjait, hogy dolgozzanak ki harci programmot az úgynevezett amerikai imperializmus, Anglia és Franciaország és az akkor aktuálissá vált Marshall-terv ellen. Egyidejűleg utaéitották a kommunista pártok vezetőségeit, hogy készítsék elő a kíméletlen harci programmot a jobboldali szocialisták, más szóval a világ szociáldemokrata pártjai ellen. A Kominform mostani feloszlatása azt jelenti, hogy a iorradalmi kisérlet végérvényesen megbukott. A cég nem tudta megoldani a rá-bizott harci feladatokat .Nem bontotta meg a Nyugat egysegát, sőt valósággal kikényszeritette a Nyugat politikai és katonai egységének megteremtését. Először történt meg,hogy az Egyesült Államok korzánya és népe békeidőben e*y nagy nemzetközi védelmi szervezethez csatlakozott és abban vezető szerepet vállalt. Az északatlanti védelmi szövetség a Nyugat válfsza volt a moszkvai khiváara. Sztálin és bizalmasainak forradalmi kísérletei egymás után meghiúsultak. Nem s ikarült Oia szországbin és Franciaországban nagy politikai sztrájkokkal kirobbantani a polgárháborút. Nem sikerült a berlini blokád,amellyel Nyagat-Németországct akarták sarkaiból kiforgatni. A Koninform az első halálos csapást akkor kapta, amikor 1948-ban Tito nem volt hajlandó engedelmeskedni a moszkvai vezérkar psrsncsának.A nagy hidegháborún belül Moszkva külön kis hidegháborút kezdett a Kominform lobcgója alatt az eretnek Jugoszlávia ellen és ezzel a testvérharccal kivette a szelet a nyugati államokban készülő kommunista pártok vitorláiból. Az amerikai légihid percenkint érkező óriási szállitó repülőgépei legyőzték Berlin blokádját. Á Szovjetunió kénytelen volt meghátrálni. A szabad szakszervezetekben megkezdett Kominform-bomlasztást a világ dolgozói azzal válaszolták meg, *