Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május

1956-04-26 [1075]

vitatása elől. Ame válaszának azt a részét illeti, hogy a balti államokban nincsenek szociáldemokraták, a magyarázatot nem kell nagyon mélyen kiesni. Fontosán két méter mélyen található meg a föld alatt. A .egmeglepőbb, hogy Hruscsov egyszerűen kitért a kérdés elől. U,<r látszik, hogy a kérdés egyszerű felemlitéso is felháborítótts7 Nem nehéz elképzelni a Munkáspárt vezetőarak. reakcióját. Tv ják, hogy néhány szociáldemokrata elvtársukat szobadon engedte' a keleteurópai börtönökből és hogy letartóztatásukért Beriját cették felelőssé. Ba Hruscsov csakugyan gyakorlati jellegű kapor álatokat atar nyugati szocialistákkal, akkor a kapcsolatokat a t ág börtönben lévő szocialisták szabadonbocsátásával lehetett volna megkezdeni. A remény nem volt indokolatlan, a kérés azonban : ategorikus•elutasításra talált. A szovjet politikusok nem tu

1 s go

san bölcsek, A nyugati országok kommunistáit egyre bátorít j¿k, hogy kössenek taktikai jellegű szövetséget a szociáldemokratákkal, ugyanakkor azonban az 1948-as prágaiállamoeinyt etr .itik a szövetkezés mintaképeként. E mellett nem hajlandók megengedni u nyugati szocialistáknak még azt sem, hogy érdeklődjenek kelotearópri elvtársaik soraa iránt. Hruscsov jobbját nyu.tja a nyugati szocialistáknak, miközben balkezév el lakat alatt tért ja a kommunista államok szociáldemokratáit, vagy la galabbis megakadályozza, hogy részt vegyenek hazájuk kormányzásában. Magatartására kát magyarázatot lehet találni. Hruscsov vagy egyszerűen nem elég furfangos ahhoz, hogy megértse a nyugati" szocialistákat, vagy pedig ugy véli, hogy nincs"szüksége különösebb furfangos sagra. A Manchester Guardian szerint Hruscsov nyilván azt hiszi, hogy a nyugati munkások, bányászok, az afrikai és ázsiai szocialisták ne a sokat törődnekazzal, hogy mi történik elvtársaikkal messze idegenben. Hruscsov népfront-javaslata azt mutatja, hogy halvány fogalma sincs a szociáldemokraták állásfoglalásáról, vagy pedig semmibe veszi intelligenciájukat - fejezi be vezércikkét a Mancnester Guardian. Lehetséges azonban, hogy a Munkáspárt és az angol sajté állásfoglalása a politikai jogok kérdésében, amelyről Hruscsov és Bulganyin nyilván tájékoztatást nyert angliai látogatásasorán, bizonyos változást fog előidézni a Szovjetunió magatartásában. Mert Londonban egyre inkább mélységes aggodalommal kommentálják a Nyugat és a Szovjetunió nézeteltérése a szabadság fogalma kérdésében. Talán egyik keleteuropai rendszer sem vétett annyit a szabadság és e nép ellen, mint a magyarországi kommunista rezsim. Néhány foglyot szabadon engedtek , a politikai foglyok óriási tömegei azonban mindeddig semmit sem láttak a Sztálin-korszak megbélyegzéséből. Áes Lajos néhány általánosságban mozgó ka jelentést tett az úgynevezett szocialista törvényességről." *