Szigorúan Bizalmas, 1956. április-május

1956-04-24 [1075]

adagolásában is, ugy hogy ez által a kommunista világmozg?lomban olyan hatalmi állást biztositott magának, amely meghaladja saját anyagi hatalmi eszközeinek martakét. A belgrádi sajtó most is a Slansmy-per felülvizsgálásáról beszél, még pedig suttogó hangon, • amely azért eléggé hangos ahhoz, hogy megnallhassák.Zs ez növeli 8 hatását. Sz a háttere Sépilov főszerkesztő vezércikke: . - áp­rilis 5-én közölte a Pravda - stilusának, amely sokkal-sokkal na­gyobb ügyeimet ércemel, mint minden hir, amely halottak, halálos­betegek es száműzött családtagjaik rehabilitálásáról szól. A vezér­ei kk; nagy politikai deklarációk stilusában Íródott, egy igazi harcias cikk, amilyet csak elsőrangú belpolitikai események nyitá­nyként szoktak irni. k cikk szerzője ugyanis elitéli azt az öt tudóst, akik közé Lalenkov korábbi ni vei tartóz:. k,még abból az időből, amikor ilalenkov harcot folytatott Hruscsov agrárpolitikája ellen /Jarosenko/. Hogy ez az öt tudós milyen bűnt követett el, a cikkből nem derül ki - ilyen esetekben sohasem lehet tudni, ügy hírlik azonban, hogy a sztálintalanitással foglalkozó pártgyűlé­seken ''visszaéltek a pártdemokráciával, melyet arra, használtak •fel, hogy rágalmazó* kijelentésedet tegyenek a párt politikája és lenini alapelveiről''. % meghatározás, mely ebben a megállapítás­ban önmagától bennfoglalta tik a pártonbelüli demokráciát illetően: többet ér. mint száz szovjet és nem szovjet kommentár a sztálintá­Ifiiitásról. meggyőzően hirdeti meg ugyanis, hogy a párt belső meg­újulása abbaö all, hogy mindenki saját véleményeként mondja el t amit előzően Hruscsov előadott, és Semmi másban. Dc van itt szebb dolog is. Pártszervezeteket hibáztatnak, mert 'nem a helyes bolse­vista kiengesztelhotetlenségGt tanúsították c pártcllenes állítá­sokkal szemben 11 . 2,z pedig nom .'jelent mást, mint c j párttiszto­gatás követelését ! ^s meg ez sem minden, Az öt tudós állításai "lényegében cs"k visszhangozzák más oldalról tett kijelentéseket". Oly^n áormulázás ez, amely felfelé mut*t, miután ezt a "más olcalt" nem neyezi meg. Azt bizonyítja a s másik oldalról" ,hogy ''a külföl­di reakciós prop^nd 0 elcsépelt rágalmazó kitalálásait ismétlik Iz padig klasszikus formulája- egy tisztogatási folyamat megindi­tá sán n k - •• A Sztálint"lanitás hiv^talos-n clfog-dott -lapelvci­nek re. -íziöjáról van tehát szó, A sztálintalanroás ugyanis tud­valevőén abból a kettős feltevésből inául ki, hogy először is Sztálin nagy eredményit ért el a üírockij és Bucharin ellen foly­tatott harcéban, valamint az első ötéves terv éveiben a mezőgaz­daság kollektivizálása és az iparosítás körül, másodszor hogy a harmincas évek rezsimje elfajult, még pedig a mezőgazdasági poli­tikában, a hadvezetésben, a pártvezetésben és a párt elméletében. Sepilovtől értesülünk róla - még pedig nem valamilyen mellélanondat révén - hogy "mindaz, amit hazánk az elmúlt évtizedekben elért, :. leninizmus győzelme volt". Azt mondja továbbá Sapilov, hogy eze­ket az eredményeket "a párt vezetésével a békés építés éveiben éppen ugy, mint a n-gy honvédő háborúban' értük ol. 2zzel sz-jnben Sopilovnak csupán Sztálin• ama hibáiról van tudomása, amelyeket "életének utolsó, sz kaszában', követett él, amin nem a háború ,lctti és a háborús .sztendőket lehet érteni*

Next

/
Oldalképek
Tartalom