Szigorúan Bizalmas, 1956. április

1956-04-17 [1074]

Paul Jankcvics , a Mond^ belgrádi külön tudósítója közli fenti cimü cikkében : moszkvai kongresszus óta a Kominform lövőjéről sok nyilatkozat hangzott el a sz--rvoz;tben résztvevő Dártok vezetőinek ajkáról. lz« k a nyilatkozatok sok esetben eltérőek, sőt teljesen ellentétesek, Togliatti szerint bár a Kominform feloszlatása nem aktuális kérdés, mégis olyan természetű "probléma , amelyre * természetesen gondolni k-li„ 1 Rákosinak nem oz a véleménye, A ^agyar Dolgozók Pártjának első titkára egy nagy amerikai napilap ktllbn t ud óai t ói áva 1 folytatott 1-gutóbbl beszélgetése ^a lka Imával kijelentette m--nnyir< örül , hogy a magyar-jugoszláv kapcsolatok r.crmalizálába-'után"arraehlvhat^üfeieTitó marsallt ,hogy lépjen bo ismét a Kominformba," AZ 'gyöntethség mindamellett egy pontban tolj's: az érdekelt felek mindannyian m--gallapit ják, hogy a Kominform pillanatnyilag igen tétlen, hirügynökségi jelentések közölték,hogy Mikojan Uj Delhiben tett utja alkalmával hangoztatta e szervezet sz rény szerepét és elmondotta, ho gy a Kominform "a-m sokat tesz

n

s A kommunista v z 'tők érthető érdeklődéssel figyelik ezt a vitát. Belgrádban ugy vélik, hogy a Kominform elvesztette minden befolyását, Nem az a hatalmas sz-rvezet többé, amely 1P48- ban jogot formált magának thboz, hogy beavatkozzék más országok belügyeibe és széleskörű politikai, gazdasági és katonai elnyomó kampányt indított Jugoszlávia ellen. A szervezet Sztálin politikájának eszközévé vált és igy olyan intézménnyé fajult el amelynek ideológiai koncepciói, dogmatizmusa és módszerei gátolták a munkásmozgalom fejlődését a legnagyobb kárt okozva aki. A jugoszláv kommunista párt 1P48 óta kérte a Kominform feloszlatását* Sztálin és Zsdancv az említet*-, szervezetet nem a kommunista pártok együttműködési és tájékoztatási központjaként kezelte, hanem olyan sz'rvként, amely félreállítja Titot, akinek függetlenségi megnyilvánulásai már a háborü óta viaszatetszést keltettek a Kremlben,