Szigorúan Bizalmas, 1956. április

1956-04-14 [1074]

mwm •• .... . i mm •• ••• ^ A Tímea Irodalmi melléklete hosszabb cikkben is­merteti a "Hét évszázad magyar versei" cimü. négykötetes gyűjteményt. A cikk megállapításai a követkozők: A mü. meglopó en kimerítő, gazdag és csak igon ke­véssé pártoskodó leépét adja a magyf.r költészetnek. A kommunista szor­kosztőbizotteág jövel kövesebb ferdítő határt gyakorolt, mint amony­nyit ogy egyéni gyűjtő 3Zomélyos szeszélye vrgy előítéletei gyrkorol­ni jzoktr-k. Az embernek ez a benyomása, hogy a mű szerkesztői minden tőlük telhető mő cn a költészetet igyekeztek szolgálni é*3 csak akkor tettek engedményeket a politikának, ha elkerülhetetlennek találták. Az általános irányzat ugy látszik az volt, hogy felvesznek jelenték­telen vagy gyongo költőkot í& a gyüjtoménybo, tekintettel szociális e5*e ; ny^ikro, do nem hegynek ki nagy vagy Jó költőkot, bármi lágyon is politikai, bölcseleti vrgy szociális múltjuk. A vallásos költészet igen jól van képviselve Janus Pannonius tol Babits Mihályig. Mária Terézia-korateli udvari költőket is bevettek a gyűjt aménybe, sőt még Kozma Andort is, áklt a reakciós nacionalista őstipusának tekinthet­nek a jzorkoszték, valamint Kassák Lajost, akit mint régi dlvctu hrrcoe szociáldemokratát még a reakciósnál la ro33zebbne.k tarthat­nak. A mai rendszer költői köaül egyesek inkább csak pártjel3zavak versbeszedői, de vannak közöttük tehetségesek is. Általában azok a költemények, amelyek a régi, háború előtti igazságtalanságokat irják le, vagy P fölszabadítás utáni korszak kezdetének reményolt fejezik ki, meggyőzőbbek és őszintébben hangzanak, mint a kötelező foladrtok a Szovjetunió nagyságáról. A kommunista költők közül Deveoaeri Gábor és Benjámin László nagyobb eredetiséget és több kifejező erőt mutat, mint a több lak. Szerepel a gyűjteményt on néhány megható költemény a második világháború áldozataitól, Sárközi Györgytől, Fenyő lá3zlc­tól és mindonokelőtt Radnóti Miklóstól. Az'élők között csak egy köl­tőt találhatunk, aki igazi nagyságot ér el. Sz nem Illyés Gyula, a mai M-.gyarország legkimagaslgbb próza- és drámairója t akinek költe­ményei túlságosan intellektuálisak és hidegek ahhoz, hogy IZZÓ ha­tást gyakoroljanak, hanem Brdélyi József, aki náci volt, sok bűn van a rovásán, éveken át némaságra Ítélték, de ujabban megbocsátottak ns­ki. Múltja szonnyos, do lolkes forrr.delmár. flaereti a szegényeket és r. szenvedőkot. Igazi költő, a nagy.': hagyományok értelmében. Költésze­tében meglátás, erő és szépség rejlik. A cikk végül megjegyzi: a gyűj­temény méltányossága éa kimerítő volta sokkal szembeszökőbb, mint esetleges fogyatékosságai és hiányai, Hincs kizárva, hogy a 3ztáiin­kultuss halála uj magyar, sőt 030tlog uj keleteurópai költészet szü­letését fogja Jelezni. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom