Szigorúan Bizalmas, 1956. április

1956-04-13 [1074]

Szerdai előadásunkban összehasonlítottuk a népi , deaokra tikua országok első hosszúlejáratú'terveinek legfontosabb termelési célkitűzéseit. A nőst következő előadásban megvizsgáljuk, hogy a különböző országok kommunista vezetői milyen eszközök és módszerek segítségével szándékoztak elérni a kitűzött termelési célokat. A tervfeladatok elérésére szolgáló eszközök közül a beruházások a legfontosabbak. A középeurópai államok beruházási tervei hiven tükrözik a termelési tervek túlzásait es aránytalansága it. Magyarországon évi átlagban a nemzeti jövedelem 25 százalékát kellett volna beruházni, tehát aránylag többet, mirt bármely más népi demokratikus országban. Ilyen nagyarányú beruházás pedig hatalmes terhet ro a lakosságra, hiszen minél nagyobb részét ruházzák be a nemzeti jövedelemnek, annáikisebb az a rész, amely megmarad a lakosság fogyasztása széiréra. A nyugati államok közül soha semmikor sem követelt egyetlenegy sem hasonló áldozatokat a lakosságtól a termelér fejlesztése érdekében. A beruházásoknak a népgazdaság különféle ágai között való elosztásában is a na ?y a r országi ötéves terv mutatja a legnagyobb aránytalanságokat. Például itt a legnagyobb'az eltolódás s nehéz- és könnyűipari beruházások között. Magyarországon a tervidőszak alatt közel tizenkétszer annyit kellett volna a nehéziparba beruházni, mint a könnyűiparba. Lengyelországban es Csehszlovákiában a rendelkezésre állo bőséges nyersanyagtartalékok következtében a nehézipar hasonlíthatatlanul fejlőd ésképesebb volt, mirt Magyarországon. Mégis ebben a két országbon a nehézipari beruházások csupán három és félszer, Romániában négy és felszór, Bulgáriában pedig ötször haladták meg a könnyűipari beruházásokat. Nom csoda, he ilyen körülmények között a magyarországi tervben csak igan szerény összeg maradt a szociális es kulturális beruházásokra, valamint a lakásépítésre. A szociális és kulturális célokra szánt beruházások aránya a terv 1951-es módosítása után 4.5 százalékról 3 százalékra csökkent, holott a többi országban az arány 5 és 9 százalék között mozgott. A lakásépítésre fordítandó összeg a tervek felemelése során az ös szberuházások lo százalékáról 7.5 százalékra csökkent. Snnél kevesebbet csupán Bulgáriában és Romániában szántak lakásépítésre. Ha azonban meggondoljuk, hogy a háború alatt Romániában, főkép pedig Bulgáriában jóval kevesebb lakás pusztult eL, mint Magyarországon, akkor kitűnik, hogy viszonylag a magyaroszági előirányzat volt a legszerényebb.