Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április
1956-03-27 [1074]
Pietro Nenni, z Olasz Szocialista Párt főtitkára, a líondo Operaio cimü szocialista folyóiratban, valamint az Olasz Szocialista Párt Avanti cimü napilap iában hosszú értekezést irt a Szovjetunió kommunista Pártja XX. kongresszusáról. Az értekezés első részében Nenni rámutat arra, hogy az SzU II, kongresszusa-, nak pozitivuma aeban a mérlegben mutatkozik meg, amelyet a kongresszus a világhelyzetről és a Szovjetunió belső h lyzetéről megvont és ebből *>. Szovjetunió és az egész világ dolgozói számára fontos következtetéseket vont le, mind az ötödik ötéves terv ^ eredményeit és fi hatodik ötéves terv távlatait illetően,mindpedig a párt btlső életének demokratikus fejlődését és a szovjet köztársaságok népeinek közös életét illetően, A kongresszus helyesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, "korunk ama jellemvonásának fényében, hogy a szocializmus kibontakozik az egy ország határai által szabott korlátok közül és világrendszerré válik". Ha eltekintünk ezektől a tényektől, akkor nem tudjuk megértoni PZ utóbbi évek eseményeit. A szocialista világrendszer politikai és gazdasági erejének elemzése után Nenni megjegyzi, hogy ilyen körülményék között az egymás malistt élés politikája szükségszerű követa1ményként lép fel. Joggal állapították meg, hogy az SzKP XI. kongresszusa nem mondott le a szocialista forradalom egyetemes cílkitüzeseiről, de annak harmadik hullámát nem a haboru tisztitó dühétől várja, hanem a szocialista világrendszer, különösen pedig a Szovjetunió politikai ás gazdasági eredményei tői. Ez a tény is alapvetően jellemző korúméra. A két előző forradalmi hullám kát imperialista haboru nyomán következett bo. Ma várni lehet a harmadik hullámot, d most már á két tábor békés versengéséből", A szocializmusba való átmenet többféle utcáról szóló tétollol kapcsolatban Nenni többek között izeket mondja: "A moszkvai kongresszus ezzel kapcsol-tban is világosan foglalt állást. L-vonta egy olyan világhelyzet következményeit, amelybon mindig nyilvánvaló volt és egyre nyilvánvalóbb, hogy egy egész sor országban elsősorban a legfejlettebb demokratikus ás liberális aagymIndokkal rendelkező, gazdasági és szociális szempontból legsziiáraaeb nyugati országokban a szocializmus utja csau demokratikus lehat. Még a szocialista világrendszeren belül is a szocializmusba való átmenet iormái nagyon eltérnek egymástól". Nenni hozzáiüzi ehhez, hogy "ezzel azonban nem szűnnek meg a reformizmus elvetésének indokai. A szocializmus megvalósításának útjait illetően a mi álláspontunk mindig az volt, hogy vitattuk egyfelől a kommunista sematizmust, másfelől az opportunista reformizmust a kérdésnek olyan elméleti és gyakorlati felvetésével, amely nem volt centrista, hanem a marxi tanításra támaszkodott, mint a számunkra egyedüli irányadó tanításra a közhatalom megszerzéséről abból a célból, hogy az elnyomó eszközből felszabadító eszközzé váljék a munkásosztály vezetése alatt, am ly munkásosztály vezető osztállyá lett,mielőtt maga is beolvadna az osztag-nélküli egységes társadalomba.
