Szigorúan Bizalmas, 1956. március
1956-03-10 [1073]
A brr óság, legalábbis a szabad világban, sohasem politizál. Ott, ahol a bírót nem kényszeri tik partos igazságszolgáltatásra, ahol szabad mérlegelés és legjobb meggyőződés alapján születnek az Ítéletek és döntések, a bírói állás foglalás valóban az illető nemzet jogi meggöződését fejezi ki. Tegyük hozzá, hogy ez a birói állásfoglalás esetleg' ellenkezhetik a kormány érdekeivel, vagy politikai felfogásával.'Ez egyenes következménye és bizonyítéka a birói függetlenségnek. De'általános megállapítások helyett vegyünk talán egy konkrét példát. Vizsgáljuk meg az úgynevezett államosítások kérdését. A nyugati értelemben vett államosítás és a szovjet mintájú kisajátítás között óriási a különbség. A demolratikus berendezésű államokban ismerjük az államosítás intézményét, de csak a volt tulajdonos kártalanítása mellett.'Ez az, ami a különböző vasfüggöny mögötti módszerekből hiányzik. Nevezzék akár szocializálásnak, népi tulajdonba való vételnek, állami kezelésnek, vagy épen kisajátításnak, a kártalanítás,az ellenérték minden esetben elmarad. Legfeljebb ígérnek néha némi részletekben történő hosszú lejáratú törlesztést, amely legtöbbször igéret marad. Mi ezek után a szabad és független nyugati biró álláspontja a szovjet minta ju-államosításokkal kapcsolatban? A kérdésben benne van a felelet is. Szabad és független biró nem szentesíthet i az eltulajdonításnak semilyen forma ját. A kérdés különben nem elméleti, hiszen a vasfüggöny mögötti államosítások igen sok esetben kihatással voltok az illető országon kivüli tulajdonviszonyokra. Az államosítás alá kerülő üzemnek,vagy vállalataoN például vannak'külföldi érdekeltségei. Mit tesz' ilyenkor az állom ositó's Azzal érvel, hogy ezeknek a szocializálások^ a-hatálya kiterjed minden állampolgárra és azoknak minden vagyonára. A magyarországi népi demokrácia egy lépéssel még tovább ment. Azt az alapelvet kívánta érvényesíteni ? hogy az államosítás a magyar állampolgárokra akkor is vonatkozik, ha azoknak nemcsak a vagyonuk, vagy vagyonrészeik, hanem ők maguk is Irülföldön tartózkodnak. /nak Különösen osztrák-magyar- viszonylatban szerették volna ezt a tételt érvényesíteni, már csak azért is, mert Amztriában jelentősebb értékű magyar tulajdon, követelés, ertékpapar, stb. ekad. Ez az igénylés néha megtévesztő formákat vett fel. A birtokbavétel alá kerülő magyar részvénytársaságoknak mondjuk fiókjai voltak külföldön. A kormány szépen tíúa jdonába vette e részvénypakettet és megbízottjai mint törvényes-tulajdonosok jelentkeztek az országhatáron tuli fi ók vállalatnál. Ugy érveltek, hogy a részvénytársaság azé, akié a részvény
