Szigorúan Bizalmas, 1956. március
1956-03-22 [1073]
4 Figar o a francia kommunista vezetők kinos helyzetével foglalkozik. Az a tény, - irja a lap - hogy Hruscsov a sárba rántotta Sztálin tekintélyét, kétségbeejtő dilemmát idézett elő a párizsi kommunista vezérkar számára. Thorez és Duclos a sztálinizmus megtestesítői. Mindketten a végletekig elmentek Sztálin imádatában és a franciaországi kommunista párt történetének meg! .•ámításában. Thorez kedvenc szavajárása ez volt mindig : büszkék vagyunk arra, hogy sztálinisták vagyunk. Duclos a legjobb francia sztálinistának nevezte Thorezt. Ha Duclos és Thorez továbbra is kitart Sztálin emléke mellett, akkor ezzel fellázad a Kreml ellen. Ha viszont nyíltan kijelenti a két francia kommunista vezér, hogy egyetért Hruscsovval* akkor megsemmisíti tekintélyét a francia kommunista párttagság körében. A Francia Kommunista Párt vezetői és a^párttagok máris súlyos ideológiai válsággal küszködnek. Érthető, hogy a vezetők még nem vallottak szint. Ha ez a tartózkodásuk tovább húzódik, akkor elkerülhetetlenné válik a párizsi kommunista vezetők és a Kreml közötti ellentétek nyilt kirobbanása. xxx A Messaggero véleménye szerint a Savajei jelenlegi vezetői a mult""míhden gonoszságáért Sztálint kárhoztatják, hogy ezzel magukat emberségesebbnek tűnte-.ssék fel. A szabad világ azonban nem felejtette el, hogy Hruscsov és a többiek hosszú éveken át belső munkatárs1 ! voltak Sztálinnak. xxx . A Giornale d'Itália hangoztatja, Hruscsov Sztálin leleplezésével"~csak azt ~karta elérni, hogy a szabad világ demokrat-i kus gondolkozású kommunistának tartsa, aki kész együttműködni a jőszándéku emberekkel, A lap idézi Fanfani nyilatkozatát, aki rámutatettyárre, hogy Ienin sam volt kevésbbé bűnös tömeggyilkosságok végrehajtásában, mint Sztálin, A kommunizmus csak álarcot változtat, de a kommunizmus lényege nem változik soha,
