Szigorúan Bizalmas, 1956. március

1956-03-07 [1073]

A gyakorlat és az egyes minisztériumok rendelkezései mást mutatr^^ így a keletnémet munkaügyi minisztérium 1951 július 12-én megjelenek rendelete szerint ez állami tervhivatal elrendelheti bizonyos fcn-^^k tos területeken a munkaerő-anyag különleges felhasználását. Ez magyárul azt jelenti, hogy adott esetben mindenki köteles a számára kijelölt munkát elvégezni. Ezt célozzák a különböző rendeletek, amelyek korlátozzák a szabad felmondási jogot. Az 1950 március 7-én kiadott lengyel törvériyrondel~ : szerint olyan üzemekben, amelyek a szocialista gazdaság szempontjából különösen fontosak, mindenki kényszeríthető arra, hogy állásában megmaradjon, vagy szükség esetén más beosztest fogadjon cl* így tehát rossz fizetés, meg nem felelő munkabeosztás, vagy ártalmas munka nem ok a felmondásra. A minisztertanács bárkit kötelezhűt arra, hogy bármilyen szükséges munkát vagy munkakört ellásson. Ugyanezt mondj- ki egyébként az 1948 augusztus 13-án kelt 726 számú albán törvény is. Vonatkozik a munkakényszer a fiatalkoruakra is, és ha valaki nem engedelmeskedik, súlyos büntetésben részesül, tekintet nélkül arra, hogy felnőtt, vagv fiatalkorú. A bolgár Trud 1955 november 17-i számában egy szófiai népbirósági tárgyalásról számol be. Egy csoport fiatalkorú felett Ítélkeztek, akik vonakodtok eleget tenni a központi hivatal utasításának, amely számukara munkahelyeket jelölt ki. A tudósítás idézi "0 büntetőtörvénykönyv 268. szakaszát, amely szerint három évig terjedhető szabadságvesztéssel, vagy jsvitó-navelő munkával sújtható" az. aki állami üzemben vagy vállalatnál megtagadja a számára kijelölt munka elvégzését; A fiatalokat a törvény értelmében 1-6 havi börtönre el is Ítélték. A kiragadott szemelvények is beszédesen mutat ják,-mit jelent a gyakorlatban a munkajog a szovjet blokk országában. Igez, hogy mindezzel tisztában van a Nyugat, elsősorban a kommunistákkáí való együttműködésre felszólított munkásság. Bizonyíték erre a Szocialista Internacionálé vezetőinek legutóbbi zürichi kongrosszusa, amelynek során leszögezték, hogy először állítsák helyre a vasfüggöny mögött a szocialista szervezkedés teljes szabadságát, a szabad" szakszervezetek vezetői pedig kijelentették, hogy képtelenség a kommunisták által ellenőrzött szakszervezetekkel együttműködni.