Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március

1956-02-18 [1072]

A Szovjetunió az utóbbi időben több országgal uj kereskedelmi szerződést kötött. Moszkva most különösen a középkeleti, ázsiai és latinamerikai országokkal próbál szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat létesiteni. Vajon reálisak-e az egyezményekben foglalt szovjet Ígéretek ? Vajon a szovjet blokk országai tudnak-e árban, minőségben megfelelő olyan árukat szállítani, amelyek megfelelnek a szabad országok igényeinek? Erre válaszol az a jelentés, amelyet az amerikai kölcsönös együttműködés:" hivatal most terjesztett a kongreszszus elé. Ez a jelentés megállapítja, hogy a moszkvai delegátusok külkereskedelmi tárgyalásokon ugy tüntetik.fel a Szovjetuniót, mint a bőség mesés birodalmát, amellyel a külföld gyümölcsöző kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokat építhet ki. Ezzel szemben az 1955. év első felének számadatai ennek az ellenkezőjét mutatják. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió mindeddig nagyon alárendelt szerepet juttatott a szabad világgal való árukereskedelemnek. Kínával együtt a szovjet blokk a világ területének egynegyed részét, lakossága pedig a világ népességének egyharmad részét teszi. Azonban ezelenek az országoknak összes áruforgalma, tehát összes behozatala és kivitele e^y üttesen csak a tizedik helyen állyéi világ nemzetei között, tehát kisebb, mint Olaszország áruforgalma egymagában. A szovjet blokk összes kivitele nem volt nagyobb, mint Belgiumé és Luxemburgé, Vagy ha csak a Szovjetunió behozatalát tekintjük, az országok között a 29. helyen áll. Kevesebbet importál a világból, mint Svédország, . Mexico vagy Indonézia. Pedig 1954-ben a világkereskedelem szempontjából legfontosabb 15 ország számos áru kiviteli tilalmát szüntette meg a kommunista államok felé. A szovjet blokk országainak behozatala azonban nem lendült fel. Az történt, hogy a szovjet blokk a felszabadított cikkek importját fokozta ugyan, de csökkentatte vásárlásait eayéb cikkekben, amelyek sohasem „estek korlátozás alá. Például több hajót rendeltek külföldön, több vörösrézdrótot és más többé-kevésbé hadi célokra is felhasználható árukat. Ezekből többet vásároltak, de csökkentették vásárlásaikat békés-célu fogyasztási cikkekben* Végeredményben nem fokozták külkereskedelmüket, hanem csak átcsoportosították. Fogyasztási cikkek rovására a hadi-célokat jobban szolgáló áruk behozatalára tértek át.