Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március
1956-02-11 [1072]
A zord léggömbjegyzékek árnyékában a Szovjetunió hirtelen mosolyogni kezdett Törökország fölé". Bulganyin egy török újságíró kérd esőire válaszolva gazdasági segítséget ajánlott fol Ankarának, ha sikorül normalizálni a török-szovjet viszonyt. Az ilyoh moszkvai ajánlatok igazán nom hatnak moglepotésszorüsn mostanában. A Eulgany in-Hruscaov kettős például a genfi konforenoia után hasonló Ígéretekkel házalta végig fél Ázsiát. Azután Latin-Amorikának kínáltak füt-fát az orojzok és csak r. mina^p történt, hogy Pakisztánt kezdtek biztatni, hogy dezertáljon regi szövetségesel oldaláról. Mindez,, tudjuk, módszerváltozást, vagy ha ugy tetszik, taktikai változást jelont a szovjet diplomáciában. Sztálin utódai nom tudták megnyitni ez utat a moszkvai imperializmus előtti Bllenko zőleg: a szabad népek összofogtak a vSrös veszély ollón. Az utódok tehát mosollyal, rábeszéléssel, ha kell, formális könyörgéssel próbálják l3szerelni r.z általános^bizalmatlanságoto agy akarnak eljutni oda, ahová Sztálin készült. Szórt tolonganak a- nemzetközi fórumokon gazdasági sogélyajánlf-teikkal. Azonban leleplezik magukat, mert Ígéreteidet átlátszó, vagy legalább is gyanús politikai féltétslekhez kötik. Kiderült, hogy a Szovjotuniót egyáltalában nem érdekli a kiszemelt országok életszínvonalának omolkodéso. A gazdasági segités jelszavaival 3a Ját befolyási körzotüket 3z eretnek kiterjejzteni, megjavitani a hadászati helyzetet éa felszámolni azokr.t a védelmi azorvezetőket, amolyok a j"len pillanatban a moszkvai agresszió ogyodüli komoly akadályai 0 Kétszeresen áll ez a megállapítás Törökországra, amelyről tudjuk, hogy I'oszkva 3zámára a legrövidebb ut a pöldközitsnger felé, ezenkívül pedig láncszem Eóirepa' ég a Közép-Kelot, az atlanti 3zö/st3"ég és a bagdadi paktum között. Amikor tehát Bulganyin AaJaerának kezd udvarolni, ez. nem a két ország magánügye, hanem behatóan érdokli az atlanti világot éa a Közép-Keletet Í3. A Kö ríp-K l^t nyugalmát ogyétként is alaposan felzaklatta a bék03Z0~ rotő szovjet tlo'l egyiptomi fogyver3zállitmánya. Es talán felesleges megemlíteni, hogy a legutóbbi szovjet javaslat elfogadása csak fokozná a közópkelati feszültséget és bizonytalanságot. lehat, hogy sikerrel kocsegtotnok a Szovjetunió ezen kisérlotoi, A rejtélyro miiid ónok: lőtt a történelem ad válását. Törökország elődje, az ottornán birodalom és a Szovjetunió elődje, a cári Oroszország évszázadokig hadilábon állt egymással. Az ol1 ntétok legfőbb oka ez volt, hogy Törökország elzárta az oroszok útját a Böldközi-tengor felé és nem volt hajlandó fenyegetően fellépő északi szomszédjával a Dardanellák ellenőrzésében osztozni.
