Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március

1956-02-11 [1072]

Erre vet fényt a Közgazdasági Szemle egy k másik cikke, amely rámutat arra, hogy az 1956, évi népgazdasági terv külkereskedelmi előirányzatai feszitetteki Ez azt jelenti, hogy irracionálisak. De ki feszi tette tul a terv- és kiviteli célokat ? Erro megadja a választ az a mondat, hogy a Szov jetuni óba/irányuló exportunkban a gépek és a finommechanikai cikkek részesedése mintegy ?o százalék. A magyar géptermelésnek' csaknem a fele exportra dolgozik. Az 1956, évi terv a gépipar termelését 12 százalékkal, a gépipar exportját ellenben 16 százalékkal növeli, A cikk rámutat arra, hogy a magyar ipar milyen nyersanyagnehézségekkel küzd. A Nemzeti Bank képtelen megszerezni a nyersanyagvásárl^shoz szükséges nyugati valutákat, 1955-ben a tőkés országokba irányuló magyar kivitelnek több mint fele hat országra koncentrálódott. Megengedhetetlen, - hangoztatja a cikkíró - hogy a te kés világpiacra irányuló egész szerszámgép-exportnak C3upán néhány tőkés országra épül. Ugyanakkor a cikk elárulja, hogy nő a nehézipari nyersanyagok importja, viszont az 1956. évi behozataíi tervből törölték a nem feltétlenül szükséges fogyasztási cikkek importját. A kommunista rezsim hivatalos közleményeiből is, cikkeiből is látni a súlyos aggodalmat, hogy az önköltségek és az árak aránytalansága, a Szov Jetnek v aló gazdasági kiszolgáltatottság mellett hogyan érhetik el az irracionális, túlfeszített tervcélokat. • A Szovjetunió gazdasági diktatúráját leple• ző Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsa december 7 és 11 között Budapesten tartott ülést. Vajon miért nem tárta fel a magyarországi rezsim őszintén a bajokat a szovjet gazdasági korifeusok előtt ' Miért fogadta el a szovjet célokat szolgáló nehézipar vesztesé• gos fejlesztésének ujabb fokozását ? Hiszen a vasgyártáshoz szükséges import-koksz minden tonnájának ára ezer forinttal magasabb, mint a belföldi ár. Ha a Szovj .tnek katonai potenciálja, növelése érdekében-szüksége van a mag. ar nehézipar termékeire, miért nem fedezi az'előállítási költségeket ? Miért nem nyújt a Szovjetunió Magyarországára: is legalább annyi kölcsönt, mint az eddig agyonszidalmazott Jugoszláviának ? Jugoszlávia nincs elzárva szabad világ piacaitól. Csak az Egyesült Államoktól a szovjet kölcsön sokszorosát kitevő, mintegy ötszázmillió dolláros kölcsönt és segélyt kapott.