Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-02 [1071]

X Világszövetség, oz c kommuniste propaganda szőr v mogszülto t!

A dolgozók szakszervezeti jogainak'nemzetközi alapokmánya' ^'mö léposvesszőjét a kirakat számára. A b kés együttélésből fqly

v politika f oly cmány..ként ez a kommunista szarv bekerült ugyan a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalba, do'nom nyárt elfogadtatást á szabad világ szakszor-vezetoi részérőié Ellenben számonkérik tőlük azoknak a jogoknak e vasfüggöny mögötti országokban való bevezetését, amelyekot az úgynevezett alapokmányokban lcfokto ttok. Magyarországon ezónban ez idő és ez alapokmány erjedést idézett elő c transzmissziós szíjakká átalakított szakszer vezetőkben és a dolgozók érdekvédőimét hozta előtérbe * A megrendezett szakszervezeti választásokkal ozt y tora: !st nem tudták olhcllgcttatni, ami biztatást jelent a holnap'számára. A szakszervezetek visszahóditásánok ideje elérkezett. ' IJC erjedést mutat meg a kommunista párten belül ie az esztendő. A szovjet kormányküldöttség belgrádi látogatása soron kiadott hivatalos nyilatkozat kimondotta, hogy a szocializmus konkrét fejlődési formái különbözőségének kérdései kizárólag az illotő ország népeire tartoznak. Ez magyarul azt jelentet to

; hogy Sztálin magyarországi első tanítványának, Rákosinak nincs sza-" b ad almi joga a népi demokrácia maghatározására. Mig a szaks zárváz eti jogok úgynevezett oelcpokmánya a szakszervezeti fronton okozott erjedést, addig a belgrádi nyilatkozat erjedést hozott" létre a kommunista párton belül. Kovács István idei metkozó be- • ezáde a jobb-'és baloldali elh;jlókról élénken mutatja azt e, frakcióharcot^ amelyet ez a nyilatkozat útjára indítót t.'Rávilágít erre c népi domokrácie, Írástudóinak minapi lázadása is. Ahogy a Szakszervezeti Világszövetség kirakat számára készült alapokmánya'a szabad gondol t számára hatott akaratlanul is ösztönző erőként, ugy a'belgrádi nyilatkozat a titoizmust legalizálta Magyarországon, Félreértés no essék, a nyugati munkásmozgalom számára, a demokratikus szocializmus hivői száméra' a titoizmus nem megoldás és ennek kiharcolása nem szociáldemokrata föladat, hanem kommunista kötelesség lehat. Do lohot'átmenet egy tisztultoblB és kevésbé megkötött társadalmi rend fölé. A békéé együttélés szelleméből kifolyólag Magyarországot felvették az egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ez a felvétel nem'ol" ismerést, hanem kötelezettségvállalást jelent. Jelenti az alap-