Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-24 [1071]

Rákosi tanulmányának csak kis része szól a magyar kommunista párt keletkezésének előzményeiről és 1918 novemberében történt megalakul ás arái* A Szovjet Tudományos Akadémia történelmi folyőiratárnak 24 oldalát betöltő cikk mintegy kétharmad részében Rákosi arra igyekszik uj magyarázatot adni, miért bukott meg olyan csúfosan, mindössze 133 napig tartó létezése után az 1919-es első tanácsköz társaság Magyarországon* Nézzük közelebbről meg, hogyan igyekszik/ijra-irni az első magyarországi kommün e furcsa epizódjának történetét a nemzet mgy tanítómesterének dicsőitett Rákosi Mátyás. Rákosi leirja* hogy 1919 március 21-én a szociáldemokrata párt vezetőségének többsége megegyezett a budapesti gyűjtőfogházban bebörtönzött kommunista vezetőkkel, hogy egységes szocialista pártban egyesitik a szociáldemokrata és a kommunista pártot, hogy azután ez a párt átvegye az államhatalmat. Rákosi a továbbiakban ezt irja : A proletárdiktatúra megvalósításának egyik döntő feltétele a munkásosztály egysége, Asz a törekvés, hogy a proletárdiktatúra ilyen egység alapján valósuljon meg, egészen helyes volt és a dolgozók egyhangú helyeslésével találkozott. Az a mód azonban, ahogyan ez az egység létrejött, hibás volt. A magyar kommunisták nem értették meg a lenini tanitást a pártnak, mint a munkásosztály és más dolgozó rétegek vezetőérejenek szerepéről, Á magyar kommunisták nem voltak tisztában azzal, hogy a munkásosztály pártjának egységesnek kell lennie, hogy nem szabad megtűrni benne az elpolgáriasodott munkásarisztokratákat, az opportunistákat, a burzsoáziának a munkásmozgalomba beépitett ügynökeit. Az egyesitett szocialista pártba a munkásosztály árulói is bekerültek. A szociáldemokratákkal folytatott tárgyalásai során Kun Béla beérte azzal, hogy a szociáldemokraták formálisan elfogadták a kommunisták elvi követeléseit, de semmiféle biztosítékot nem adtak arra vonatkozólag, hogy ezeket a követeléseket telj esi teni is fogják.