Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-14 [1071]

Ez alatt a község apraja*-nagyja a szövetkezeti bolt előtt sorban éli kenyérért, lisztért, zsirért. faikor leszáll az est, a kommunista vezetők sietnek a raktár felé, most már zavartalanul vihetik az elemózsiát. 4 rendszer rákényszeríti a népet is arra, hogy az államhatalommal és a társadalmi tulajdonnal szemben a hetedik parancsot ne tekintse szentírásnak. A kommunista vezetők felelőtlerül lopják mindazt, ami nincs elásva vagy kampós szöggel megerősítve, A 16 ooo lakosú községben nincs vallásoktatás. Az iskola igazgató-tanítója elszánt kommunista, Az egyház ellen megújuló támadásokat ketten viszik és vezetik. Az egyik az igazgató-tanító, a másik Bartók Albert párttitkár, aki a templomjárókat rendszeresen ellenőrzi. Bartók Tajti plébánost egy alkalommal este hátulról vasdoronggal félbevágta. Tajti néhány hónappal később eltűnt a községből. Nagy bün terhelte lelkét. Augusztus 2o-ón nemzeti szinü lobogót tűzött ki a templom tornyára. Egy másik istengyalázó Szakács Rozália napszámosnő volt, aki az 195o-es év elején a legnagyobb kommunista karriert futotta be Szabolcsban. Rozi Király István adóhivatali vezetővel élt bagóhiten. A párt kiemelte, Pestre küldte oskolára. Amikor visszatért falujába, azt javasolta a pántnak, hogy miután nincs megfelelő helyiség a beszolgáltatott gabona tárolására, igényeljék ki a templomot. A templom amúgy is felesleges. A párt és a tanács elfogadta Rozi Indítványát. Rozi megkapta a tanácstól a végzést, amely jogot adott a templom igényebevételére. Három nap múlva azonban malomvizsgáló bizottság érkezett Debrecenből a községbe, amely kiderítette, hogy Rozi, a párt szemefénye, lopott, sikkasztott s mázsaszámra rejtegette a fehér lisztet, Szakács Rozit letartóztatták, elitélték és két évet le is ültettek vele. Utódja ugyancsak vad kommunista, de kevésbé aktiv, mert q község apraja-nagyja azt súgja-búgja, hogy lém, Rozi is milyen nagy hangon volt az Úristennel s a végén mi történt vele. Isten nem ver bottal. 4 község nyugati részében épült az uj na^y sertéshizlalda, 18 - 2o ooc hizóx nevelnek. A hízott sertéseket szovjet állatorvosok és egy keletnémet bizottság veszi át. Igy a tengernyi sertésből a népnek nem jut se füle, se orra. A magyar sertést Polgárról is mind egy szálig a. Szovjetunióba és Kelet-Németországba szállítják. J / 4 vörös községi tanács másik intézménye a traktorállomás. Ea arról nevezetes, hogy a traktorállomás vezetője előadásokát tart, amelyeknek során dicsőíti a szovjet embereket és gyalázza szülőhazáját. Nemrég azonban^az árokban találtakra vérbe fagyva* azóta visszavonult a politikától. "polgár község fiatalsága mint a. vihartol tépett fa , minden gyökerével ugy kapaszkodik az anyaföldbe, Ez% józan, szorgalmas, törekvő ifjúság az agyonsanyargatott, elnémított tiszántúli nép legnagyobb reménysége.