Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-09 [1071]

Nem különes-e, hogy hirtelen megdobbant a rendszer vejszive és bizalmi állást/ad és miniszteri nyugdijat folyásit Rajk László özvegyének, tábornoki nyugdijat Kálmán ^ Katalinnak, Pálffy-Österreicher özvegyének ? Es még egy kérdés : Kik a jászberényi börtön testileg-lelkileg irgalma tlarul megviselt foglyai, akiket 1955 szeptember 22-én adtak át Záhonyban a szovjet pandúrok az ávós porkoláboknak ? " Széljegyzetek " Szabad Európa rádió, K

arinthy Fer

encről 1956* január 8.Az ifjú Karinthy Ferencnek - amint azt a budapesti rádiónak adott nyilatkozatában elmondotta - na^y tervei vannak. Meg akarja irni Budapest mindennapi életét, hétköznapjait. Hadcl bontakozzék ki az ő munkája nyomán a magyar főváros képe, mint ahogyan a francia irók munkáiból hü képet kaphatunk Párizs életéről. Kíváncsiak vagyunk, ho£y Karinthy Ferenc monográfiájában beszámol-e majd a hajnali deportálásokról, a hajnali sorbanállásokrűl? Megemliti-e majd Írásában a pesti tömött kirakatok árad és az üres pénztárcák közötti siralmas viszonyt ? Vajon a székesfőváros mindennapi életének leírásában szerepelni fog-e az Andrássy-ut 6o, mint közelmúlt és a Jászai Mari-tér, mint jelen? A Sajtószabadságról, a szervezkedés jogarul mit fog irni az ifjú Karinüy ? És amikor a főváros közéletének személyiségeiről beszél, azt irja-e majd, hogy Rákosit imádja a nép, v^gy padig mást fog irni ? Karinthy ellátogat-e majd a toloncházb~, a börtönökbe, kibandukol-e a pályaudvarokra, ho y számotadjon arról, hány magyarnak van útlevele, hány rendelkezik azzal a mozgási szabadsággal, amely az ember °lapvető jogpi közé tartozik ? Tartunk attól, hogy minderről hallgatni fog, Söt nem is tartunk tőle, hanem bizonyosak vagyunk effelől. Mert ismerjük Karinthy Ferenc eddigi tevékenységét, eddigi irói működését és igy nem kételkedhetünk affelől, mit is akar, mit is fog az 1956-os Budapestről irni. Megjósoljuk, hogy a Kossuth-dij medaiüonját fogják legújabb müvéért mellére tűzni. Sőt a régi mellé még egy uj medalilon is kerül. Az egyik a friss Kossuth-dij medaiHonja lesz, a másik a nemzeti közöny, * nemzeti megvetés medaiHonja, Hát csak irja meg monográfiáját. Ha tehetségére gondolunk, nem hisszük, hogy alkotása, sok vizet fog zavarni. Legfeljebb az lenne kívánatos, hogy Karinthy Ferenc a Karinthy névből olyan drámai erővel áradó presztizst, erkölcsi vonzóerőt ne aknázza ki. Mert igaz, hogy Karinthy Frigyesnek ő a fia. Néhai apjával való biológiai rokonsága kétségtelen. De ezzel az apával a szellemi és erkölcsi rokonságot nem a fia, hanem a magyar nép tcartja. Engedje meg, Karinthy Ferenc, hogy a nemzet Karinthy Frigyest életmüvén keresztül, ne pedig a fián keresztül ítélje meg.