Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 1. Székesfehérvár múltja

plébánia tevékenysége, ezért meghatározzuk pontos helyét: a várfal - délről kiindulva - a Szent István tér déli sarkától a megyeház telkén keresztül haladt észak felé a Megyeház utca és a Jókai utca nyugati kertjein keresztül, a Varkocs-szoborig, aztán keletre kanyarodva, a Várkörút nyugati oldalán át vissza a Megyeház tér déli részéig. Három út vezetett a városba a mocsarakon át: Battyán felől délről a déli kapun át, az úgynevezett TÉBE- bérháznál5; nyugatról a Palotai út a Palotai kapun át és északkeletről a budai út a Budai kapun át (a Varkocs-szobortól délre eső háznál). A vár kerülete kb. 2000 méternyire tehető az egykori leírások alapján. A három főút mentén alakultak ki a későbbi évszázadokban a külvárosok, amelyeket palánkfal és földsánc védett. Már a 12. században szerepel a nevük az egykori forrásokban. Az északi külváros volt a Budai-külváros, civitas exterior, (ma: Felsőváros), a nyugati volt az Újváros, Nova Civitas, (ma: Palota- illetve Rácváros). Ez a két terület külváros volt, amelyeket erős palánkfal védett. A Palotaváros és a Belváros között húzódott az úgynevezett Gemös, vagy Bemos6, amelyet Károly János Vízivárosként említ,7 noha semmi köze sincs a mai Vízivároshoz. Ellenben azonos az oklevelekben szereplő Inkovan (Ingovány) elnevezésű területtel8, amely a káptalannak volt jobbágyfaluja9. A Palotavárostól délnyugatra a Szent Király szigete, (röviden Sziget10) emelkedett ki a mocsárból. A nép ma is így nevezi.11 Végül pedig a Belvárostól délre fejlődött ki a Nova Villa, az Újfalu, amelyet később: Egettvárosnak12 neveztek el. Ez a mai Széchenyi utca és környéke.

A középkori Fehérvárhoz tehát a Belváros, Budai-külváros, a Palotaváros (Nova Civitas) és az Újfalu (Nova Villa) tartozott, míg a Sziget és az Ingovány elnevezésű területek az említett birtoklási okoknál fogva nem.

Közvetlenül a város szomszédságában terült el északnyugaton Sárszabadi és keleten - a mai Csúcsos-hegy körül - Noé, középkori falvak. Ez utóbbi település a Noé-hegyről kapta a nevét, arról a helyről, amelyen a honfoglaláskor (Bonfini, illetve Thuróczi krónikája szerint) Árpád fejedelem tábort ütött13 és amelynél II. Endre az Aranybullát kiadta. Később mindkét falu elpusztult.

Székesfehérvár belső várát erős bástyafal védte három főkapuval (budai, palotai, déli kapu). A Budai-külvárosnak és a Nova Villának már csak palánkfal jutott, az Ingovány és a Sziget pedig védőfal nélkül álltak. Ezzel magyarázható, hogy a török kori végvári harcokban, (amikor Fehérvár török végvár volt), miért tudták Wathay Ferenc, a későbbi tragikus sorsú várkapitány és tárA vár. Székesfehérvár kiváltságai