Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
III. FEJEZET (MÓZESSY GERGELY) - A székesfehérvári székesegyház fél évszázada
A hatvanas évek végéig forrásaink alig utalnak a nagyléptékű folyamatokra. A Kisberk Imre plébánossága idején lezajló első templomrestaurálás terheit példamutató módon hordozza az egyházközség. Kiszámítható a hívek teherbíró-képessége és áldozatvállalása, az egyházi adószedők önkéntes gépezete olajozottan működik - mindezek eredményeképp a munka zökkenőmentesen folyik. Az ötvenes évek diktatúrájának nyomása - a központi akarattal épp ellenkező módon - megedzette, öntudatosabbá és összetartóbbá tette a híveket. Ám a hetvenes évek viszonylagos nyugalma és jóléte megbontotta az emberek tartását. Ekkor kezd már érezhetően felhígulni a város először betelepülőkkel. Tölgyes Kálmán plébánost elődjével szemben már gyötörték a gondok. 1971- ben mélypontra jutott az egyházközségben az egyházi temetések száma. „Ha nem halásznék elsőáldozó cigány- és proligyerekekre az Álba mozi előtt, az elsőáldozók számát se tudnánk tartani..."96 - osztja meg más természetű küszködéseit is a képviselőtestület tagjaival ugyanekkor. 1977-re már anyagi zavarok is érzékelhetőek: több adószedő elhalt, vagy betegeskedés miatt nem tudta ellátni feladatát, másokat megrettentettek a panelszörnyetegek, lemondtak - mert a Palotai úti tízemeletes házak végigkilincselését nem akarták vállalni.97 A nyolcvanas évek egyházközségi képviselőtestületi jegyzőkönyvei is gyakorta foglalkoznak az adószedés kérdésével: a probléma tehát továbbra is létezett. A lakótelepekre beköltöző családok megszólítására új eszközt eszelt ki a plébános: szórólapokkal hívta templomba, illetve hittanra a fiatalokat. Az állami cenzúra csak úgy adott piacetet az akcióra, ha a kanonok-plébános vállalja a megyei papi békebizottság vezetését...98 A diktatúra további lazulása, majd rendszerváltás fokozatosan felkeltette az emberek érdeklődését az egyház iránt. Az 1992 márciusában a hivatalát átvevő Horváth Imre felmérve az állapotokat, már így fogalmazott: „Pénzügyi problémát nem látok - csak lelkit."99 Fáradozásai ennek megszüntetésére irányulnak. A Szarka szerint is képet nyújtó statisztikát a keresztelések, házasságkötések és temetések éves számáról a függelékben közöljük. Az esketések számadata azonban csalóka, hiszen sok pár az egyházközség területén kívülről érkezik, hogy a templom patinájával emelhesse a személyes ünnep fényét...100 Az egyházközség határai lényegesen nem módosultak az 50 esztendő alatt. A ciszterci templom plébánia-rangra emelésével 1950-ben a Szarka Géza által ismertetett, Kisteleki István plébános által is támogatott dismembratiós folyamat végére ért. 1970. szeptember 11-én Kelényi Ottó esperes elnökletével a városi plébánosok és lelkészek ugyan tartottak egy tanácskozást, melynek végén javaslatot tettek a püspöknek az egyházközséghatárok átrendezésére. (Ekkortájt érte el a 80 000 főt a lakónépesség, az új lakótelepek egyházigazgatási hovatartozása különösen kérdéses volt.) Ám mivel a városszerkezet
