Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 9. Az egyház szerepe a művelődésben
|j' olvasást és a grammatikát, majd az írást, a cantorcanonok, illetve a helyettese a succentor az éneket tanította. A lectortól a 12. században a magister vette át a grammatika tanítását. A tanítás anyaga kezdő fokon itt is az olvasás, írás, számvetés, a latin nyelv és a gregorián némi ismerete volt. Ez a fok a mai elemi iskolának felel meg, és mintegy főiskolája volt a káptalani iskola „középiskolai" tagozatának, amelyben a „septem artes liberales"-t, a hét szabad művészetet tanították,838 utóbbi két részből állt: a triviumból és a kvadriviumból.839 A trivium tantárgyait minden nap előadta a sublector: reggel, dél felé és délután. A közbeeső időt a vallásgyakorlatok, nagymise, vesperae840 és a zenei, illetve a reális tantárgyak tanítása töltötte ki. Az oktatás fő célja egyházi szónokok képzése volt. Ezt a célt szolgálták a trivium tantárgyai. A tanulók jó része a papi hivatásra készült ezekben az iskolákban, hiszen - különösen az Árpád-korban - Isten szolgája, az írástudó, a jogász és a jegyző is papi személy volt. De azért szép számmal lehettek káptalani iskoláinkban a magyar előkelőségeknek olyan fiai is, akik nem egyházi pályára készültek. Éppen azért gondot fordítottak a festészet és a térképrajzolás ismereteinek közlésére is.841 Magas fokon állt a zenei képzés (gregorián) is, sőt minden valószínűség szerint taníthatták az orgonaépítés alapismereteit is. A bazilika építésénél dolgozó olasz és francia mesterek pedig bizonyára ismertették a szobrászat, festészet és kőfaragás mesterségbeli fortélyait, így a képzőművészet ezen ágait is meg lehetett tanulni az első magyar koronázóvárosban. Egykorú pápai oklevelek elvétve említést tesznek a kiváltságos káptalani iskola néhány kanonok tanáráról, de nem pedagógiai vonatkozásban. Ezek a források az utókor számára megőrizték nevüket: III. Ince pápa egy 1216. április 20-án keletkezett bullájában tanúkihallgatásra, III. Honorius pedig 1217. augusztus 27-én kelt bullájában bírónak rendeli ki a fehérvári iskoláskanonokot (scholisticus) nevük említése nélkül.842 Későbbi pápai oklevelekben a következő iskoláskanonokok neve szerepel: János mester (1309),843 János lector (1309),844 Péter cantor (1336),845 Fábián magister (1357),846 Antal cantor (1373),847 Péterfi Tamás lector (1391),848 Alőrsi Péterfi Tamás lector (1392),849 Péterfi István cantor (1401),850 Fülöpfi Miklós (1401), Dobozy Mihály lector (1519),851 Miklósfi Balázs cantor (1426),852 Miklósfi Imre cantor (1426),853 Valkó Simon cantor (1426),854 Miklósfi Benedek cantor (1426),855 Szerémi Imre cantor (1431), Jódi István cantor (1431),856 Töltszéki (Theultsek) István cantor (1431), Nyujtódi Miklós cantor (1431),857 Vas György lector (1431),858 Liptói Miklós cantor (1431), Lászlófi Pál cantor (1440),859 Fehérvári András lector (1440), Miklósfi András lector (1469),860 Borói Mihály lector, Bálint mester (1476).861
