Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 10. Néhány adat a fehérvári prépostságról és a püspökségről
10. Néhány adat a fehérvári PRÉPOSTSÁGRÓL ÉS A PÜSPÖKSÉGRŐL I Plébániánk hosszú évszázadokon át a kiváltságos prépostság tőszomszédságában élt, szinte egy fedél alatt, azonos várfalaktól övezve, de joghatóság szempontjából tőle mindig függetlenül. Mint azonban rámutattunk, lehetséges, sőt valószínű, hogy az első Árpádok alatt a prépost vikáriusa láthatta el a plébánosi teendőket minden valószínűség szerint a Géza fejedelem hamvait magában rejtő plébániatemplomban. Illő tehát, hogy legalább dióhéjban közöljük a valaha nagyjelentőségű prépostságról a leglényegesebb adatokat. A székesfehérvári kiváltságos prépostságot Szent István király alapította 1005 és 1015 között. Legfőbb kiváltsága volt, hogy nem tartozott sem az esztergomi érsek, sem a veszprémi püspök joghatósága alá, hanem egyedül és közvetlenül a szentszék alá volt rendelve. Személye a legszorosabban összefüggött a királyság intézményével, sőt magával a királyi családdal, ami sok kiváltságának és kötelességének volt a forrása: koronázáskor a főszerpapi tisztséget viselte; a koronázás érvénytelen volt az ő jelenléte nélkül,984 s főpapi szentmisét a király távollétében a püspök csak az ő engedélyével mutathatott be a bazilikában; egyházmegyei zsinatra sem őt, sem a káptalant nem lehetett meghívni, illetve a meghívást nem volt köteles elfogadni; a préposti és káptalani birtokok az ő jurisdictiója alá tartoztak. 1198-ig985 a koronaőri tisztség és a mohácsi vészig a királyi kancellári, illetve az alkancellári méltóság is őt illette.986 1366 óta püspöksüveget és ezüst pásztorbotot hordhatott megfelelő feladataikor; a hozzá tartozó birtokokon a jobbágyok senkinek tizedet fizetni nem tartoztak, egyedül neki, illetve a káptalannak. Végül ő nevezhette ki a káptalan tagjait, ami óriási befolyást biztosított neki.987 A káptalan tagjainak száma nagy lehetett, mert IX. Gergely 1234-ből származó oklevele szerint Jakab pápai követ negyvenre redukálta a fehérvári káptalan tagjainak számát, ami azt jelenti, hogy a bulla előtt több tagja volt a káptalannak. E negyven kanonokból tizenhétnek áldozárnak kellett lennie (a többi tehát lehetett felszenteletlen „stallum988-élvező").989 A kanonokok természetesen nemcsak egyházi funkciókat végeztek, hanem tanítással, anyagi javak kezelésével, főként pedig hiteleshelyi teendőkkel (helyszíni szemlék, birtokba iktatások, tanúk kihallgatása stb.) foglalkoztak. A káptalan tagjai szinte kizáróan magyarok voltak. Óvakodtak attól, hogy
