Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 11. A püspökség és a püspökök működésének történetéből

|P=4

481 A kuruc háború emlékét örökítette meg a felsővárosi templom előtt álló Nepomuki Szent János-szobor, amely a labancok 1705-i győzelmét hirdette talpazatán ezzel a felírással: Eiectis Rebellium Rakoczyanorum copiis 1704, subversa antea, iám vero refecta propugnacula, nullo splendore potius, quam effigie S. Joannis Nep. Decorare voluit, iussitque primus recuperati munumenti Commendans Henricus Matheus Urbi MDCCV. VI. Juli. A szobor a második világháborúban kissé megsérült. Fenti felírását a kuruc érzelmű fehérváriak még a liberális korban levakarták.

«2 hereditas Mariae = Szűz Mária öröksége

483 E szakasz ellentmondást tartalmaz: fajok (nemzetek) feletti egyesítő nemzeti érzés! A szerző itt valószínűleg arra utal, hogy a betelepültek is egy idő után a nemzet közösségébe tartozónak kezdték magukat tartani, s ezt még csak erősítette a közös, katolikus vallás, (a szerk.)

484 „Missam....in templo S. Stephani peregit P. Székely." Diarium Soc. Jes. I. 1701. nov. 27. (Egyetemi Könyvtár Ab 81.)

485 assumpció = Mária mennybe vétele

486 Katolikus Lexikon, 1931. I. 376. - Csete István (1648-1718) rendkívül bátor, nagyhatású szónok volt. Megtette például, hogy Apafi idejében, amikor szigorúan tilos volt katolikus papnak Erdélyben az igehirdetés, bement Erdélybe és ott Vizkeleti István álnéven, mint világi pap - Csete magyarul prédikált, de szobájában rögtön áttette latin nyelvre: 28 éven át 1610 prédikációt, s 35 kötetet tesznek ki prédikációi. Lásd: Moennich-Vitkovich: Magyar írók Névtára, 1876. 161.

487 Csete István: Panegeryci Sanctorum... Regni Hungáriáé,... Nagy Asszonyról, Magyar Szentekről jeles prédikácziók... Ford. P. Gyalogi János, Kassán, 1754.

488 Szent Istvánnak, Magyarok Első Keresztény Királyának dicsérete, Mellyet Szabad Királyi Székes-Fejér-Váratt ugyan azon Szent tiszteletére felszentelt Templomban... mondott T. P. Csobánczi József Jézus Társ. való Pap akkori vasárnapi Praedikátor Székesfvár nemes tanácsának költségére nyomt. Budán, Länderer Leopold által 1769. Esztendőben. 5.

489 Ua. 21.

490 Ua. 22.

491 Lásd: Az egyház szerepe a művelődésben című fejezetben.

492 Diarium Soc. Jes. Albareg. III., 1735. augusztus 20.

493 Csak egy komoly nézeteltérést említ meg a Diarium: 1741. május 28-án: „Processio cumAssistentia ad Statuam SSi Trinitatis copiosissimo populo comitante, aedum PP. Franciscani non pulsarunt. O dura capita!"

494 Diarium Soc. Jes. III. 1738. május 13.

495 Diarium Soc. Jes. A. I. 1701. december 20.

496 Quadragesima = negyven - értsd: szent 40 nap, a nagyböjt idején

497 Diarium Soc. Jes. A. 1702. február 25.

498 Diarium Soc. Jes. A. II. 1728.

499 Diarium Soc. Jes. A. II.

500 Diarium Soc. Jes. A. II.

501 Ezenkívül még 24 olyan ünnepnapot ültek, amelyek ma még a nem kötelező ünnepek közt sem szerepelnek (Szent Lőrinc, Katalin az apostolok napjai stb.) 1753-ig ezek az ünnepek is kötelezőek voltak. 1753-ban XIV. Benedek pápa bullájában - Bíró püspök kérésé-