Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 7. A fehérvári polgárok hitéletéről

J követi: teológiai doktor, püspöki titkár, majd teológiai tanár. Tíz éven át püspöki levéltáros, majd zsinati vizsgáló, kanonok és főesperes, szemináriumi rektor (1832-1834), végül nagyprépost és püspöki helynök. 1859-ben a bécsi kultuszminiszter visszautasította címzetes püspöki kinevezését azzal az indoklással, hogy sem mint prépost, sem mint pap nem méltó erre, mert préposti és papi kötelességeit hanyagul teljesíti, azon kívül „ludas az 1848-as zűrzavarban is".679 Úgy látszik a bécsi kultuszfő nem tudott Farkas Ferenc érdemeiről, amelyeket a császáriak pénzbeli támogatásával (is) ért el. A vége mégiscsak az lett, hogy a jobban informált király 1861-ben kinevezte választott püspöknek. Farkas Ferenc - amíg erejének teljében volt - vezető szerepet vitt szülővárosa kulturális életében. Fölismerve a leánynevelés fontosságát, már 1842-ben fölállított egy kisebb leánytanodát a saját költségén, amelyet azonban szervezési problémák miatt rövidesen bezártak,680 viszont mintegy másfél évtizeddel később megalapította a Ferenc József Nőnevelő Intézetet.681 Áldozatkészsége a jótékonyság terén is megmutatkozott: az 1843-as nagy tűzvész alkalmával a hajléktalanoknak pénzt és 100 mérő búzát adott, az 1847. évi éhínség idején pedig 36 családot látott el élelemmel és pénzzel.682 Összesen mintegy 100 000 forintot fordított emberbaráti célokra. Nevéhez fűződik az a kezdeményezés is, hogy a magyar királyok ezentúl Székesfehérvárott koronáztassanak meg. A pozsonyi rendekhez 1822-ben beadott kérvénye azonban nem talált meghallgatásra. Aranymiséje alkalmával szülővárosa közönsége és a gimnázium ifjúsága fáklyás menettel ünnepelte.683 Megjelent munkái: A világ egyháza, 1850; Szellemi és anyagi világ, 1857. Nyomtatásban megjelent beszédei: Ferenc József elhunytén, Cziráky Antal gr. főispán beiktatásán stb. Farkas Ferenc meghalt 1864. március 11-én.

Janny Gyula dr. egyetemi tanár, sebészorvos, született 1842. február 22-én. Édesapja Janny Ferenc, a kiváló pedagógus.684 Családi hátterének is köszönhetően Bécsben, Berlinben és Londonban végezte orvosi tanulmányait. Tehetségével, szorgalmával és mélységes emberszeretetével kimagaslott orvostársai közül. Országos hírű sebész volt már, amikor az egyik budapesti közkórház vezető főorvosa lett. Sok szakcikket írt a magyar és a külföldi orvosi szaklapokba. Szakkönyvei is megjelentek, ezek közül a legismertebb Az újabb sebkezelésről című, amely 1880-ban jelent meg a Természettudományi Társulat kiadásában. Janny Gyula 1916-ban halt meg.

Platz Bcmifác (Ferenc) ciszterci tanár, tankerületi főigazgató, természettudós, született 1848. szeptember 12-én. 1871-ben szentelték pappá, mint ciszterci szerzetest. Pályafutása értékes szerzetesi és tudósi életet mutat: novicius mester, teológiai tanár, spirituális, majd a rend budapesti főiskolájának, a Bernardinumnak az igazgatója, végül a szegedi tankerületnek a főigazgatója.