Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 3. Templomok és kápolnák
A Szent Péter és Pál-plébániatemplom I. Középkori plébániatemplomunk, melynek építéséről már beszámoltunk,181 egyesek feltevése szerint a mai Nagy Sándor utca déli oldalán állt, szemben a Fekete Sas Szállodával.182 Fitz Jenő azonban elfogadhatóan bebizonyította, hogy középkori plébániatemplomunk, amely körül temető is volt, nem itt állt, hanem a mai székesegyház helyén, és azonos azzal a templommal, melyet a jezsuiták Szent István-templomnak neveztek és a török uralom alóli felszabadulás után azonnal plébániatemplomként használták.183 Valósággal topográfiai újdonság Fitz feltevése. Évtizedes téves beidegződések kényelmét rombolta szét! A megoldás kulcsa a Szent Anna-kápolna problémájában van. Fitz bebizonyította azt is, hogy a mai Szent Anna-kápolna nem azonos a középkori Szent Anna-kápolnával, hanem az úgynevezett Hentel-féle kápolnával. Mivel pedig az oklevelek tanúsága szerint a Hentel-kápolna a Szent Péter és Pál-plébániatemplom szomszédságában, attól északra állt, tehát az eddig Szent Jakabnak hitt templom azonos volt a Szent Péter és Pál-plébániatemplommal. Ha ez a feltevés helyes - márpedig annak látszik akkor sok nehézség megoldódik. 1. ) Természetesnek találjuk, hogy mostani székesegyház-plébániatemplomunk körül a leletek bizonysága alapján temető volt, mert hiszen a középkorban mindig volt temető (coemeterium = cinterem) a plébániatemplom körül, sőt azt is mondhatjuk: csak e körül volt temető! 2. ) Akkor nem csodálható, hogy a mai Nagy Sándor utcában feltételezett templom körül nincs temetőnek nyoma. Azért, mert nem volt plébániatemplom! Mindig probléma volt az élesebb figyelmű kutatók számára, hogy miért nem dombra építették plébániatemplomunkat, amikor volt ilyen domb plébániánk területén?! Miért a lapos Nagy Sándor utca környékére telepítették? Föltevése azonban megoldotta a problémát: Fehérvár urai a belváros legmagasabb pontjára, a mai székesegyház területére építették plébániatemplomukat, a Szent Péter és Pálról elnevezett szentélyt.184 Az eredeti Szent Péter és Pál-templomnak építészeti jellemzéséről nem maradt fenn írásbeli feljegyzés. Ellenben, hogy Euphrosina, III. Béla anyja kezdte meg építését, bizonyossá teszi, hogy a kéttornyú gótikus templom jelentős, szép épület lehetett. IV. Béla, aki még ifjú király korában a végső simításokat végeztette a templomon, itt koronáztatta meg magát, az 1235-ben felszentelt templomban.185 Az ő koronázása óta vált szokássá, hogy a megkoronázott királyok a bazilikából ünnepé-
