Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 11. A püspökség és a püspökök működésének történetéből

Jegyzetek

1 Perényi József: SJ: A plébánia hajdan és most. Lelkipásztori munka. Budapest, 1941.113.

2Vanyó Tihamér OSB: A plébánia-történetírás módszertana. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv, 1940-41.1.

3 Marosi Arnold: Székesfehérvár a honfoglalás és Szent István korában. Székesfehérvári Szemle 1938. 1. sz., Rosty Zsigmond: Székesfehérvár eredetéről. Székesfehérvár, 1871. 9. sz.

4 Marosi Arnold: i. m.

5 TÉBE-bérház = Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete által a Várfok utca sarkán épített bérház.

6 A „Gemös" vagy „Bemos" ahogyan a középkori feljegyzésekben előfordul, német elnevezésre utal; annyit jelent, mint mohával, mocsári növényzettel benőtt. Lásd: Philipp István: Palotaváros és Rácváros, 1688. Székesfehérvári Szemle, III. évf. 39.

7 Károly János: Fejér vármegye története. Székesfehérvár, 1898. II. kötet 43.

A Rácvárost a középkorban Szent István városának is nevezték. Pray: Idézve: Pauer Johannes: Historia diaecesis Albaregalensis ab erecta sede episcopalis, 1777-1877. Alba Regiae. 1877. 13.

8 E területen 1500 körül 35 porta és 38 szegény lakos él, egy bíróval. Karácsonyi - Kollányi: Egyháztörténeti emlékek a magyar hitújítás korából. Budapest, 1909. IV. kötet 183.

9 Rosty Zsigmond: Hajdani Székesfehérvár templomairól. Fejér megyei Közlöny, 1872. július 11.

10 Károly János: i. m. II. kötet 194. A keresztesek korában Pap-szigetnek is nevezték.

11 E terület valószínűleg a johannitáké volt.

12 Égett város = az 1843. évi nagy fehérvári tűzvész során elpusztult városrészt, a mai Palotaváros egy részét nevezték így.

13 Bonfini: Decades 1., 9. és Thuróczy János: Chronica Hung. P. 2. C. 3.

14 Wathay Ferenc: Prózai írásai. Kiadta: Ponori Thewrewk József. Pozsonyban, 1838. mint a Régiségbúvár I. kötet 25.

15 Juhász Viktor: Adatok Székesfehérvár múltjából. Magyar Művészet. 1930. I. sz. 381.

16 Az Aranybulla emlékét 1922-ben emlékszobor felállításával, és emlékérem kiadásával ünnepelte meg városunk. A szobor a II. világháborúban megsérült, így 1950-ben eltávolították, majd a helyreállított emlékművet 1972-ben a Budai úton helyezték el. 1990-ben került vissza eredeti helyére (a szerk.).

17 Zalán Menyhért: Árpádkori magyar vonatkozású kéziratok osztrák kolostorokban. Pannonhalmi Szemle 1916.1. 61. Egyesek, így Érdy János szerint Hartvik itt, Fehérvárott írta legendáját. Mások kétségbe vonják ezt. Csóka Lajos bencés történettudós bizonyítja, hogy Hartvik, I. Béla király unokája Pannonhalmán írta a nevezetes művet. (Csóka műve kéziratban.)

18 Petrus de Rewa: De Monarchi a Cent. VI. Hung. R.H.I.I.-IL, 710.1.

19 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története különös tekintettel az egyházi intézményekre. Pest, 1872. 221. Lásd még Szvorényi József: Székes-Fejérvár. Új Magyar