Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 9. Az egyház szerepe a művelődésben
il 9. Az EGYHÁZ SZEREPE A MŰVELŐDÉSBEN Az iskolázás egyházi gyökerei Az Árpád-kori Fehérvár mint az ország első városa az iskolai nevelő oktatást is összhangba tudta hozni előkelő rangjával. A társadalmi fejlődés akkori fokához mérten kitűnő iskolái voltak. A tanításnak, mint általában az egész művelődésnek támogatója és irányítója kizárólag az egyház volt. A népoktatás legegyszerűbb formája a vasárnapi szentbeszéd és a hitelemzés volt.831 A tanítás elemi műhelye a plébániai iskola, amelyben hittant, egyházi éneket (gregoriánt), latin olvasást és némi „számvetést" tanítottak.832 Nincs adatunk arról, hogy az Árpád-korban működött volna Fehérvárott plébániai iskola, de ez nem is valószínű. Ahol ugyanis káptalani iskola létesült, ott nem volt szükség plébániai iskolára.833 Kétségtelen adatok bizonyítják azonban, hogy már Szent István korában híres káptalani iskola működött Székesfehérvárott. Erről jelesül a Szent Gellért-legenda értesít bennünket. A legenda elmondja, hogy amikor Gellértnek Csanádon szüksége volt iskolamesterre, elküldte Mór barátot Székesfehérvárra, hogy az ottani virágzó iskolák tanulói közül hozzon magával iskolamestert a Csanádi Walter mester mellé, aki egyedül nem bírta már az olvasás és az ének tanítását. Mór, miután Székesfehérvárra érkezett, és István királynak előadta kérését, engedélyt kapott az iskola meglátogatására. Itt sikerült megállapodásra jutnia Ffenrik, német származású segédtanítóval, aki el is ment vele Csanádra. Ő tanította aztán Gellért iskolájában az olvasást (grammaticát834), míg Walter az énektanítást látta el.835 Amint látjuk tehát, Gellért, aki pedig a műveltség felső fokát képviselte akkor hazánkban, oly képzettnek tartotta a fehérvári káptalani iskola tanulóit, hogy meghívta őket Csanádra.836 Elfogadhatjuk azok véleményét, akik a fehérvári iskolát az egész országban a legkiválóbbnak tartották a pannonhalmi után.837 A tanári kart természetesen a káptalan állította ki tagjaiból. Az egyes kanonokok címe is utal tanító tevékenységre: lector (olvasó), cantor (éneklő), magister (mester), scholesticus (iskolás). A lector és helyettese, a sublector az
