Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 8. Istentiszteletek a Belvárosi plébániatemplomban

század végén szűnhetett meg, mert a 19. században felvett kánoni vizsgálati jegyzőkönyvek már nem említik.

A Szent Sebestyén-körmenet, a város második fogadalmi körmenetet 1739. év óta, a pestis-járvány megszűnésének emlékére tartották minden év január 19-én.793 A menet templomunkból indult, a felsővárosi Szent Sebestyén-kápolnához, illetve templomhoz. A körmenet - a szörnyű megpróbáltatásra emlékezve - a „Könyörülj, Istenünk!" (Miserere, Domine) éneklésével kezdődött. A Szent Sebestyén-templomba érve, a pap Veni Sancte-t794 intonál, majd prédikációt és ünnepi szentmisét tartottak. Régebben német prédikációt is mondtak. Ezután a processio visszatért a nagytemplomba. Újabban a püspök nagymise celebrálásával emeli a fehérváriak ünnepének és egyben a felsővárosi templom búcsújának rangját.

Szent József tiszteletére március 19-én a Szent József-kápolnához vezettek körmenetet. Ma ez az ájtatosság is szünetel. Viszont e napon ma is ünnepi nagymise van a szemináriumi templomban az iparosok tömeges részvételével.

Szent Flórián tiszteletére ugyancsak a Szent József-kápolnához ment körmenet május 4-én a tűzveszedelem ellen kérve segítséget és oltalmat. A körmenet kezdetén egykor a fazekas céhek mondtak szentmisét.795 Később a Szent Sebestyén-templom volt a processio végső állomása. Ma már ez a körmenet is megszűnt.

Az öreghegyi Szent Donát-kápolnához május első vasárnapján Donát napja környékén (május 5.) ment templomunkból zarándoklat addig, míg a népszerű Donátus kegyhely állt. A zarándoklat igen népszerű volt a lakosságnál. Valaha a város magistrátusa is részt vett testületileg ezeken a zarándoklatokon és áj tatosságokon.

A bodajki Mária-zarándoklat a keresztjáró napok előtti szombaton indult, és másnap tért vissza. Igen népszerű ma is. Történetéről a következőket kell tudnunk: 1790-ben és 1794-ben óriási aszály pusztított országszerte. A fehérváriak ekkor fogadalmat tettek, hogy a jó Isten kiengesztelésére és a Szűzanya közbenjárásáért minden év májusában elzarándokolnak Bodajkra, az ősrégi kegyhelyre, melyről a hagyomány azt tartja, hogy oda már Szent István urunk is elzarándokolt mégpedig mezítlábasán. Milassin Miklós püspök hallgatólagosan engedélyezte a zarándoklatot, s az a mai napig nagy népszerűségnek örvend. A barokk korban első ízben 1795-ben tartottak Bodajkon zarándoklatot. 1836-tól kezdve - Mihálik György belvárosi plébános kezdeményezésére - (Mária neve napján, szeptember 12-én, illetve Mária névünnepét követő szombaton és vasárnapon) - rendezték meg a zarándoklatot. A templomunkból kiinduló menet a felsővárosi plébániatemplom előtt egyesült a felsővárosi