Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 5. Szerzetesrendek

Az ágostonos (augustinus) szerzetesekről 1305-ben történik először okleveles említés.334 Konventjük és templomuk, mely Szent Mihály arkangyal nevét viselte,335 a Sziget és a Nova Civitas (Palotaváros) között volt a Búza piacon, a fogadalmi Mária-szobor környékén. Templomuk, konventházuk elpusztult a török korban. Működésükről nem nyerhetünk alaposabb képet konkrét források hiányában.

A pálosok rendjük fénykorában, az őket különösen istápoló I. (Nagy) Lajos uralkodása alatt telepedtek meg először városunkban. 1350-ben Tóth János és Bulgár László pálos atyák alapították meg a Boldogságos Szűzről elnevezett kolostorukat.336 Fejlett kolostori élet nemigen lehetett itt még ekkor, már csak azért sem, mert Fehérvár igazán nem felelhetett meg az erdei magányt kedvelő pálos életformának, „a jóváhagyott társaságban élő remetéknek"?37 Figyelemreméltó, hogy a fehérvári kolostort sem az 1755-ben írt „Eremus Paulina"338, sem az 1804-ben hivatalosan kiadott pálos compendium339 nem sorolja fel, holott mindkét annales a rend legrégibb kolostorainak nevét és adatait hozza. Károly Jánosnak az az állítása, hogy a fehérvári pálos kolostor a mai ciszterci rendház helyén állt, s hogy itt „Vince fráter" meg „fráter Jakab áldozár" művészi faragó, illetve üvegfestő munkát fejtettek volna ki, nem bizonyítható. Károly ugyanis az oklevelekben és más forrásmunkákban „Álba ecclesia" néven említett templomot, illetve rendházat Fehérvárra teszi, holott ennek semmi köze sincs Fehérvárhoz. A kérdéses rendház ugyanis az Óbuda közelében lévő Fehéregyházával azonos. Az említett pálos compendium világos ítéletet mond ebben a kérdésben: „Monasterium B.M.V. Prope Budam, ad insignem Basilicam Alba dictam (quae prima omnium in ipso conversione Ungarorum exportu fuisse traditur) 1479. A Mathia Corvino fundatum,"340 Rupp is téved (s tévedését Pauer is átvette), amikor azt állítja, hogy városunkban a pálosoknak templomuk lett volna, amelyet Mátyás király építtetett.341 Tévesen ő is Álba Regianak veszi Álba Ecclesiát. Nem található dokumentum városunkban lévő pálos templomról; kápolnájuk azonban lehetett, s talán ebben sejthették Ruppék a Szent Péter és Pál-plébániatemplomot. Az 1350-ben alapított kolostor inkább valami kúriaféle lehetett, városi lakóház, amelyben csak néhány pálos fráter lakhatott, és inkább arra szolgált, ha az ország fővárosában ügyes bajos dolgaikat kellett intézniük, itt lakhassanak, vagy ha a Bakonyban lévő kolostoraikból esetleg menekülniük kellett az ellenség elől, legyen hol biztonságba helyezkedniük. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a második okleveles említés (1477) már csak fehérvári házról beszél, amely a tholdi monostor birtokához tartozott. Vétel útján 1479-ben a csatkai kolostorhoz csatolták, s ettől kezdve a csatkai perjel Fehérvárott székelt. A Mátyás halálát követő zűrzavaros időkben az erős falakkal körülvett vár nagyobb biztonságot je-