Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

I. FEJEZET (KOVÁCS ELEONÓRA) - Szarka Géza életútja, munkássága és írói hagyatéka

íi

Szarka Géza is ezen intézmény hallgatójaként végezte el az egyetemet. Tanári szakvizsgáját kitűnő eredménnyel teljesíti, majd a székesfehérvári leánygimnázium - a későbbi Teleki Blanka Gimnázium - tanáraként kezd dolgozni; magyart, németet tanít, s kezdetben filozófiát. Közben megszerzi a doktori címet. 1922-ben megházasodik, feleségül veszi Woditsch Ilonát; a házaspárnak hat gyermeke születik. Életének, munkáinak egyik meghatározója a nagy család, a gyermekek szeretete, vagy talán ennél is több, az élet tisztelete és szeretete. 1929-30-ban a Collegium Hungaricum hallgatójaként Berlinben tölt egy évet, ahol esztétikát tanul. Ekkor írt munkája „Petőfi und die deutsche politische Dichtung" címmel 1930-ban jelent meg az Ungarische Jahrbücherben. Berlini élményei, a város képe feltűnik majd egy későbbi regényének helyszíneként.3

Tanári működése 1921-től 1948-ig elsősorban a székesfehérvári leánygimnáziumhoz kötődött, bár óraadóként a Téli Gazdasági Iskolában is tanított magyart. 1941-ben a városi kisgyűlés a gimnázium igazgatójává választotta.