Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Gyorgyovich Miklós: Prohászka Ottokár lelkisége és a Regnum Marianum kibb volt, a kongreganistáknál cserkészesebb. Egyes vélemények szerint a szegény sorsú gyerekek felkarolását célozta volna. Ezt a régi regnumi atyák nem igazolták. Azt mondták, a Regnum eltökélt szándéka volt, hogy a gyerekekből elitet hozzon létre, mely tudatosan éli meg kereszténységét. Annyi bizonyos, hogy a Damjanich utca környékén sok szegény sorsú gyerek élt, és az is igaz, hogy Regnum - legalábbis később - nem törekedett személyválogatásra. „Nagyszerű szellemi együttes volt akkor a Regnum Marianum - idézem ismét Shvoy Lajost -, a főváros középiskoláinak 14 hittanára élt itt együtt, az ifjúság nevelésének és aférfipasztorációnak problémáit közösen megtárgyalva és földolgozva. Itt született meg a férfikongregációk gondolata. Itt tartotta meg Prohászka Ottokár az első férfikongregációt még a legsötétebb liberális világban, mikor a Regnum Marianum kápolnája csak férfiak számára volt nyitva, mert művelt férfihez nem illett akkor templomba járni. Itt született meg a Zászlónk, itt vett országos lendületet a középiskolai ifjúsági kongregáció teljesen Prohászka Ottokár szellemében. És itt született meg a magyar cserkészmozgalom a Zászlónk nagyszerű toborzása és világviszonylatban is elsőrendű irányítása, vezetése nyomán."77 Az indulásra így emlékezik Emődi László, aki a szocialista időszakban évtizedekig házfőnöke volt a regnumnak: „Krywald Ottó volt az alapító-házfőnök. [...] A regnumi papok új ifjúságnevelő módszer kialakításán fáradoztak, és minden jó kezdeményezést felhasználtak erre. A Regnum Marianum nagyon hívő, színesebb világot akart a cserkészkedésnél."18 Pántol Márton fogalmazta meg, hogy a Háznak a természetfeletti életbe kell bevezetnie minden házba jövőt. Érdekes együttes lakta a Házat: „tudósok, művészek, irodalmárok, szervezők, jó adminisztrálok" stb. Tanítással foglalkozó [papi] együttes volt ez. A Regnum erőtől duzzadt. Mailáth Gusztávban bírták a püspök alapítót, Prohászka személyében köztük volt a géniusz. A fiatalok lendületesek, zseniálisak voltak: Marczell Mihály, Koszter atya17 18 19, Halász Pál és Shvoy atya, a templomépítő, aki kivette részét a Ház ifjúsági munkájából is. O lett Prohászka utódja a székesfehérvári püspöki székben. Kiváló ifjúsági vezető és csapatát jól egybetartó cserkészparancsnok volt. Prohászka Ottokár 1904-ben költözött be a Házba, magával hozva hatalmas tekintélyét, szellemi erejét. A Házban rendszeresen (havonként, negyedévenként) tartott rekollekciókra özönlött az ifjú papság. Budapest papjainak ő volt a gyóntatója, lelki vezetője. „1904-ben, amikor a Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karán a dogmatika tanárának kinevezték Prohászka 17 HORVÁTH 2005: 28. - Shvoy Lajos visszaemlékezése. 18 EMŐDI 1989. 4. és 74. 19 „Koszter atya" = Koszterszitz József - [Szerk.] 66 UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
