Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
SIÓN HEGYÉN
Prohászka László: Prohászka Ottokár emlékjelei a pesti belvárosban A mellszobor nem egyedi darab, a Székesfehérvári Püspökség Egyházmegyei Gyűjteménye több bronz-, illetve gipszpéldányt őriz a talapzatával együtt 40 centiméter magas alkotásból (3. kép). (A bronz példányok talapzatában az „Öntötte László" felirat utal a kivitelező cégre.)9 Az alkotásnak kerámia változata is készült. „Maugsch Gyula szobrászművész elkészítette Prohászka Ottokár püspök kis mellszobrát, melyet művészi értékű fayence öntvényekben fognak forgalomba hozni" - írta 1927-ben a Képzőművészet folyóirat.10 A szobor egyik gipsz példánya a Központi Papnevelő Intézet első emeletén az oratóriumban található egy falfülkében. (A Központi Papnevelő Intézet oratóriumával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy ma is látható itt az a gyóntatófülke, amelyben Prohászka Ottokár püspök a Papneveldében gyóntatni szokott.11) Az utókor a kisebb emlékjelek mellett természetesen köztéri szobrot is állítani kívánt a püspöknek Budapesten. 1934-ben háromalakos emlékművet emeltek Prohászka Ottokár tiszteletére az Egyetemi templomhoz közeli Károlyi-kertben (4. kép). Az emlékmű történetét többen részletesen feldolgozták,12 így ezúttal csak néhány kevésbé ismert részletet idézünk fel a szobor históriájának. Pelsőeöri Fülöp Elemér (1882-1946) alkotása talapzatának hátoldalát az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga magalakulását megörökítő bronz dombormű díszítette, amelyen a következő közéleti személyiségek voltak láthatók: Raffay Sándor evangélikus püspök, Folt József közigazgatási bíró, Prohászka Ottokár püspök, Wolf Károly elnök, Bernát István a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Eberhardt Antal a liga igazgatója, Torzsai Biber Gyula közigazgatási bíró, Makay Dezső kúriai bíró, Bársony János orvosprofesszor.13 Az emlékmű bronzból öntött két mellékalakja 1944-ben a harcok során megsemmisült. A reliefet 1945 novemberében eltávolították az emlékműről, 1950 után a mellékalakok töredékeivel együtt beolvasztásra került. A talapzaton 1945 végén csak Prohászka bronzszobra állt, amelyet 1947 április 26-án éjjel ledöntöttek (5. kép). A megrongálódott alkotás visszaállítás helyett raktárba került, majd 1982-ben átadták a katolikus egyháznak azzal a kikötéssel, hogy kizárólag egyházi jellegű, zárt területen helyezhető 9 Mózessy Gergely közlése. ” Képzőművészet, 1927/2. 31. 11 Dr. Diós István közlése. 12 Pl.: Barlay Ö. Szabolcs: A Prohászka-szobor ledöntése dokumentumok tükrében. In: Prohászka Ottokár. Tanulmányok Prohászka eszmevilágáról Szerk. Szabó Ferenc - Mózessy Gergely. Szeged, 2002.153-175.; Pótó János: A lassan elfogyó emlékmű. Prohászka Ottokár szobra. In: História, 2003/10.26-29. 13 MEDVEY1939: 35. 276 SIÓN HEGYEN
