Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
sexükként az országban az ideiglenes egyházmegyei autonómiai tanács december 8-án.48 December folyamán nagy vita folyt a Katholikus Tanácsban az autonómia szabályzatáról. A tanács két részre oszlott: az egyik csoport - melybe Zboray Miklós, Giesswein Sándor, Túri Béla, Vass József és Huszár Károly mellett Prohászka is tartozott - „eltökélt szándéka volt megvalósítani egyházi téren a korszerű demokratikus reformokat", míg velük szemben a reakciós csoport szószólója Glattfelder püspök és Lépőid Antal prímási irodaigazgató voltak, a világiak közül pedig Zichy János.49 Zboray Miklós megfogalmazása szerint a két tábor közti különbség az volt, hogy egyik a világiakat is be akarta kapcsolni az egyház irányításába, míg a másik a főpapság jogait csorbítatlanul kívánta hagyni.50 Különösen a katolikus vagyon tulajdonjogáról szóló Z§ váltott ki nagy vitákat, a világiak ezt az autonómiának kívánták juttatni, míg a püspöki kar ellenállt törekvésüknek. Prohászka úgy vélte, hogy a két álláspontot valahogyan ki kellene egyenlíteni. Erre ő azt a módot látta megfelelőnek, hogy az eddig a kultuszminisztérium által kezelt, de a katolikus egyházi és oktatási intézmények fenntartására fordított vallási és tanulmányi alapok mellett a nagyjavadalmak is kerüljenek az országos autonómia tulajdonába, de az egyházmegyei autonómiák kezeljék azokat, így a püspökök és a káptalanok továbbra is hathatósan befolyásolhatnák azokat. Azonban a nagyjavadalmasoknak a személyi szükségleteikre megmaradó 200-300 holdnyi birtokai ne álljanak sem az országos, sem az egyházmegyei autonómia kezelése alatt, azok csak az ellenőrzést gyakorolják felettük.51 Prohászka részt vett január végén abban a küldöttségben is, amely átadta az immár a püspöki kar által is jóváhagyott autonómiai szabályzatot Vass János vallásügyi miniszternek.52 Végül azonban ekkor sem sikerült megvalósítani a Katolikus Autonómiát, mivel a Szentszék túl radikálisnak, a kormány pedig túl konzervatívnak találta a szabályzatot, így egyik sem hagyta jóvá azt.53 —— ----—————-----------------Tengely Adrienn: Prohászka és az Őszirózsás Forradalom 48 PL Csemoch 1919 D/b 1791; Dunántúl, 1918. december 12.2.; Fejérmegyei Napló, 1918. decembert 8.3., december 10.1.; SzfvPL - Káptalani jegyzőkönyvek (1918. november 28.4. p.); PESTI 1969:156-157; JUHÁSZ 1927: 67 ® PIL 704. f. 12. őe. 118-119. 50 PIL 704. f. 12. őe. 199. 51 VÉL AD 349/1919. 52 PIL 704. f. 12. őe. 159-166. 53 PL Csemoch 1919 D/b 1857; Alkotmány, 1919. február 5.1.; RL C/197 30. d. Min. Észrevételek a katholikus autonómia szervezeti szabályzat tervezetére; PIL 704. f. 12. őe. 200.; PERSIÁN 1920: 30. 110 UTAK ÉS rÍLLOMÁSOK
