Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Tengely Adrienn: Prohászka és az Őszirózsás Forradalom nek tekinthetjük-e. A Népköztársaság alaptörvénye, az 1918. november 16- i Néphatározat a forradalmi jog alapján személy szerint Károlyi Mihály kormányára ruházta rá a teljes állami főhatalmat, így a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat is, míg az összeülő alkotmányozó nemzetgyűlés másképp nem határoz.25 Ebből eredően a kormány országgyűlés nélkül hozott törvényerejű néptörvényeket, amelyeket január 11-e után Károlyi mint köztársasági elnök hagyott jóvá. Azonban kérdés, hogy ez a kormányzati forma és a néptörvények a fenti háromhoz hasonlóan a rendszer meghatározó jellemvonását alkották-e, vagyis ezek megtagadása a forradalmi rendszer elleni tettnek, vagyis ellenforradalmi cselekménynek minősül-e. Véleményem szerint az országgyűlés nélküli kormányzás és a néptörvények az egyik fő, de nem lényegi jellemzői voltak a Népköztársaság rendszerének, mivel a Néphatározat az állami főhatalmat csupán ideiglenes jelleggel ruházta rá Károlyi kormányára, amelynek a nemzetgyűlés összeülése után azt át kellett volna adnia. Az, hogy végül is a kormány nem adhatta át a törvényhozó hatalmat és a Népköztársaság rövid öt hónapjában mindvégig gyakorolta azt, csupán a történelem alakulásának köszönhető, de semmiképpen sem adja a rendszer lényegét. így azt kell mondanunk, hogy a székesfehérvári megyegyűlés határozata csupán az elismert rendszer kormányzási módjának helytelenítését fejezte ki, azaz nem tekinthető ellenforradalmi cselekménynek, és az azt megszavazó Prohászkát is indokolatlanul nevezte a korábbi történetírás ellenforradalmárnak. Prohászka véleménye a földreformról A földreform volt a forradalom legfontosabb belpolitikai kérdése: „...a forradalom első heteiben már világossá vált, hogy bár nagyobb részben az ipari munkásság vitte győzelemre a forradalmat, mégis annak legfontosabb kérdése: a földreform, melynek helyes és idejében való megoldásától függ a népköztársaság sorsa." - írja Juhász Nagy Sándor igazságügyi miniszter visszaemlékezésében.26 A forradalom után a kormány birtokreform tervét Búza Barna földművelésügyi miniszter dolgozta ki, megpróbálva a lehető legjobbat kihozni az ellentétes érdekek és vélemények között. Ő eredetileg úgy tervezte, hogy a nagybirtok 1000 holdon felüli részeit osztanák ki általában, de egyes vidékeken, ahol a helyi viszonyok úgy kívánják, lement volna 200 holdig. 25 JUHÁSZ NAGY 1945: 308. 26 JUHÁSZ NAGY 1945: 392. - Kiemelés az eredeti szövegben. _____________________________________________________________UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
