A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Szigeti János: Festőiskola, képzőművészeti tábor, szabadiskola Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Baján

locsolni, mert rosszul lett a mozdulatlanságtól és az ódon szoba nyári hőségétől és rossz levegőjétől.17

Rudnay Gyula bajai művésztelepe

Húsz év múlva Rudnay Gyula Baján alapított művésztelepet. A művésztelep 1946. november 1-én a Vojnits- (más források szerint Vojnich-) kúria épületében kezdte el működését. A Szabadakadémiai tanfolyam a Kaszinó földszintjén 1947. február 17-től várta a tanítványokat. A festőiskola másodrendű volt, a homlokzatán kettős pillérekkel osztott Vojnits-kúriában működő művésztelep bizonyult elsődlegessé. 1947. július derekán költözött le Rudnay a nagy múltú Duna és Sugovica-parti kereskedővárosba. A bajai Rudnay-művésztelep gyűjteményes kiállítását 1949. február 6-28. között lehetett megtekinteni. A Rudnay Képzőművészeti Szabad Akadémia csak az 1947/48-as tanévben működött. Ezután Képzőművészeti Szabadiskola elnevezéssel dolgoztak 1953 márciusáig. A mestertől ekkor vette át az irányítást Mikii Ferenc. A Mester tanítványai közül megemlíthetjük az 1963-ban Tomyai-plakettel kitüntetett Szurcsik Jánost (1931—).18

Az országos ifjúsági és képzőművészeti tábortól a szabadiskoláig, 1965-2008

Fodor József (1935—2007) Füstös Zoltánnal (1901-1970) együtt alapította 1965- ben a mártélyi nyári szabadiskolát. Az 1954-ben alapított tokaji művésztábor példája lebegett előttük, ahol többen is tökéletesíthették tudásukat. Említhetjük Füstös Zoltán és Hézső Ferenc nevét. Eredetileg különböző képzőművészeti szakkörök vezetői és tagjai számára szervezte a Népművelési Tanácsadó, ám szinte azonnal kiszélesedett Országos Képzőművészeti Táborrá.

Meghamisítanánk az országos ifjúsági és képzőművészeti tábor történetét, működését, ha a szervezők között nem említenénk meg a KISZ KB és a Csongrád megyei KISZ Bizottság szerepét. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tábor művészi feladatát ellátó festőművészek, így Fodor József, Hézső Ferenc, Holler László és Lelkes István, a művészpalánták fejlődésére, alkotókészségére figyeltek, mintsem az aktuálpolitikára.

Az égbolttal fedett mártélyi műteremben a korabeli újságcikkek, riportok tanúsága szerint a festő-, grafikus- és szobrászjelöltek élvezhették a rendezők vendégszeretetét. Az ifjú művészek életében a mártélyi nyarak jelentékeny állomásnak

17 KRISTÓ NAGY István: Vásárhelyi festők. Corvina, Bp. 1988. 44-45.

18 GERGELY Ferenc - KŐHEGYI Mihály: Rudnay Gyula bajai művésztelepe. A szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1. Szeged, 1970. 253-264.; Szurcsik János 1931. május 10-én Hercegszántón született. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1950-1956 között. Mesterei: Domanovszky Endre és Főnyi Géza. 1975-1990. között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára. KŐHEGYI Mihály (1934-2001): Rudnay Gyula visszaemlékezése a bajai Képzőművészeti Akadémiára (1946-1953). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok. 3. Szeged, 2001.88-94.

136