A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Zeman Ferenc: Takács Ferenc iparügyi miniszter, a Magyar Népköztársaság 474 D. 737 számú foglya

alezredes által vezetett dr. Kádár Pál alezredesből, dr. Andó Ferenc őrnagyból, F. Szabó Istvánból és Marczievics József alezredesből, mint tagokból álló bírói tanácsának I1.0026/a/ 1950. számú, szigorúan titkos minősítésű végzése mind a vád súlyosbító, mind pedig a védelem és a vádlottak enyhítést kérő fellebbezéseit elutasította, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A katonai ügyészséget dr. Böszörményi Imre ezredes képviselte, a jegyzőkönyvvezető ezúttal is dr. Sárközy Endre volt. A tárgyalások a nyilvánosság teljes kizárásával zajlottak, emellett a jelenlévőknek titoktartási kötelezettségük volt. Gondosan ügyeltek tehát arra, hogy a közvélemény ne értesüljön ezekről az igazságtalan ítéletekről.15 16 Ezután valamennyiüket átszállították az AVH által fenntartott Váci Fegyházba. Itt Takács Ferenc egy tizenkét fős zárkában együtt raboskodott Kálmán Józseffel és Pozsgai Gyulával, akikkel szoros barátságot kötött. Takács József ötven napig volt velük, aztán - akárcsak Büchler József, Szeder Ferenc és Valentiny Ágoston - magánzárkába került. „Összesen ti zenkettőnket gyúrtak itt helyben egyformává, rabbá, fegyencé, gonosz őrök hajlamainak, kegyetlenkedéseinek kiszolgáltatva. [...] Szennyes fasisztáknak becéztek bennünket olyanok, akik ők maguk voltak a valódi fasiszták: ütöttek, vertek, rugdostak, pofoztak, gyalázatos kifejezések kíséretében." - idézte fel megpróbáltatásaikat később Kálmán József10. A kor büntetésvégrehajtási intézményeiben uralkodó állapotokról mindent elmond, hogy csak a Kálmán József és társai per 22 vádlottja közül kettőt - Tolnai Józsefet 1951- ben, Szeder Ferencet pedig 1952 júniusában - agyonvertek.17 Takács Ferencék Vácról 1952. április 20-án kerültek át az ugyancsak az ÁVH által működtetett Budapesti Országos Börtönbe, más néven a Gyüjtőfogházba, ahol a szociáldemokratákat 1954 őszétől külön emeleten tartották fogva, így több alkalmuk adódott az egymással való találkozásra. A vásárhelyi politikus felesége, Erzsébet asszony és gyermekei, Ferenc és Judit három évig nem tudtak róla semmit. A legfőbb ügyészség valószínűleg a diktatúra Sztálin halálával meginduló lassú lazulásának köszönhetően, csak 1953. november 23-án tájékoztatta Takácsnét arról, hogy férje 12 éves fegyházbüntetését tölti. Ettől kezdve levelezhettek és beszélőkön is találkozhattak. Szabadon bocsátása érdekében felesége folyamatosan leveleket írt többek között az egykori jóbarátnak, Erdei Ferencnek, aki ekkor igazságügy miniszter volt, a Legfőbb Ügyészségnek, a 15 HTL XI. 1. Katf. 1957. 0084/1. 3. d. Legfőbb Ügyészség 2433/1956. I. és A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma. Kálmán József és társai vizsgálati dosszié. 1950-es bírósági anyag I. kötet. II. 026/a/ - 1950. sz., valamint a Katonai Főtörvényszéken készült fellebbviteli tárgyalás jegyzőkönyve, 1950. szeptember 20. 102-104. 16 MNL CSML HL TF XIV. 23. 12. d. KÁLMÁN József: In memóriám Takács Ferenc 1-4. 17 HTL XL 1. Katf. 1957. 0084/11. 4. d. A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma. Kálmán József és társai felülvizsgálati anyaga. Vizsgálati dosszié III. kötet. Tolnai József anyaga. Halotti anyakönyvi másolat. 257. és A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma. Kálmán József és társai felülvizsgálati anyaga. Vizsgálati dosszié IV. kötet. Szeder Ferenc anyaga. Sipkái Béla bv. százados, az Országos Börtön börtönparancsnok-helyettesének értesítője a Belügyminisztérium Vizsgálati Főosztályának. 15. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom