A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

tak fel, ezért joggal számíthattak az ő szavazataikra is. Ahogy a képviselőválasztásba belebukó Farkas Béla vásárhelyi főispán27 utóda, a belügyminiszter testvér- öccse, Kozma György fogalmazott: Takács Ferenc „sohasem izgatott, (...) sohasem sértette a nemzeti érzést, még kevésbé a vallást, s ezzel a sima modorával nagytömegben nyerte meg a kisgazdákat.”28 A másik képviselői helyet a szintén ellenzéki (ezúttal a Független Kisgazdapártból kiábránduló), pártonkívüli nemzeti agrárellenzékiként induló Kun Béla nyerte el. Őt megszakítás nélkül, 1922 óta negyedik alkalommal, összesen pedig ötször választották Flódmezővásárhely parlamenti képviselőjévé. Kun Béla ezzel rekordot is felállított: összesen 25 éven keresztül képviselte Flódmezővásárhelyt a magyar országgyűlésben.

A választási eredmények igen szoros eredményt hoztak. Ezúttal nem csak a szocdemeknek, hanem Kun Bélának is aggódnia kellett a sikerért, mert országos szinten a kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártjának előző, (igaz, csalásoktól sem mentes) 1931. évi győzelmét meghaladó eredményekre, ezzel együtt az ellenzék további gyengülésére lehetett számítani. Az 1935. április 10-én nyilvánosságra hozott eredmények azonban - eddig egyedülálló módon - a vásárhelyi ellenzék teljes sikerét hozták. A Vásárhelyi Friss Újság a kormánypárt vereségét igyekezett tompítani azzal, hogy a választási eredmények összesítéséről szóló, címoldalon lévő cikkének az alábbi főcímet adta: Befejeződött a választás - 10 347 polgári, 5 430 szocialista szavazat.29 A szépséghiba csupán annyi, hogy a 10 347 polgári szavazat Kun Béla és Tasnádi Nagy András30 államtitkár között oszlott meg. Takács Ferenc 5430, míg vele szemben a laptulajdonos 5320 és az Egységes Párt Tasnádi Nagy András által vezetett listája 5027 szavazatot kapott. Takács és Kun 1935. április 10-én, a 11 órakor kezdődő városi ünnepségen, a városháza erkélyén vette át képviselői megbízó- levelét.31 Azonban Tasnádi Nagy sem maradt képviselői mandátum nélkül: Hajdúszoboszlón vette át, ahol sima (egyhangú) győzelmet aratott.

Kun Béla ötödik alkalommal megszerzett mandátumát szónoki és politikusi tehetsége mellett a vele szövetséges olvasókörök támogatása és a helyben népszerű lapja, a Vásárhelyi Reggeli Újság alapozta meg. Lényegében nem kellett mást tennie, csak a régi, bevált receptet követnie. Végigjárta a bel- és külterületi olvasóköröket, a református egyházrészeket, ahol beszédeiben a választók érdeklődésére számot tartó témákat hozott fel. Kun Béla helyzeti előnyét szolgálta, hogy a válasz27 Vásárhelyi főispáni tevékenységéről, benne a szociáldemokratákkal szembeni akcióiról ld. VARSÁNYI Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története. Szeged, 2013. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből XL.) 243-251.

28 MAKÓ Imre 2003. 83.

29 Vásárhelyi Friss Újság, 1935. április 10. 1-2.

Tasnádi Nagy András (1882-1956) jogász, politikus. A Gömbös-kormányban államtitkár. Az Imrédy- és a második Teleki-kormány igazságügy-minisztere, később a képviselőház elnöke. A népbiróság először halálra ítélte, de ezt az ítéletet másodfokon életfogytiglani börtönre mérsékelték. Elítéltként hunytéi.

11 A választások lefolyásáról részletesebben Id.: ZEMAN Ferenc: A hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő-választás 1935-ben. In: Közép-Európai Közlemények 4. (2015). 154-165.

92