A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Presztóczki Zoltán: Takács Ferenc országgyűlési képviselői tevékenysége (1935-1939)

is döntsön a közgyűlés.25 A munkanélküliség csökkentése érdekében közmunkák indítását javasolta, illetve béremelést kezdeményezett párttársaival egyetemben. 1930-ban például közel ötezren éltek egyik napról a másikra, ezért szerkesztett egy memorandumot A hódmezővásárhelyi munkásság és a dolgozó társadalmi rétegek címen, melyet a helyi szakszervezetek küldöttsége adott át a népjóléti miniszternek.

Takács Ferenc jelen volt az MSZDP kongresszusain, illetve megmozdulásain is, és megismerkedett az országos pártvezetők jó részével, köztük Kéthly Annával, Mónus Illéssel, vagy éppen Peyer Károllyal. Az ő tanácsaikat is figyelembe vette a vásárhelyi pártszervezet fejlesztése kapcsán.

1930. október 5-én jelent meg a Jövő Útja című társadalmi folyóirat első száma, Kurucz János szerkesztésében és kiadásában. Kurucz és szerkesztőtársa, Sófalvy József először a szocdemektől független és azokat kritizáló álláspontot foglalt el, azonban 1935 tavaszán már a hivatalos szociáldemokrata irányzatot követte, és a Takács Ferenc vezette baloldali pártlista támogatására szólította fel a választókat. A másik pártlapot Nagy Magyar Alföld címen maga Takács indította, immár országgyűlési képviselőként. Ebben folyamatosan tájékoztatta pártja tagjait és szimpatizánsait a mozgalom helyzetéről, a pártszervezés állásáról, illetve vezető politikusai tevékenységéről. Ezen kívül helyet kaptak benne olyan írások is, melynek névtelenségbe burkolózó szerzői hol Kun Béla képviselőt, hol a kormánypárt egyes helyi prominenseit állítják pellengérre.26

A választások kapcsán fontos változás, hogy míg a dualizmus időszakában Hódmezővásárhelyt és széles határát csak egyetlen, addig 1920 óta két személy képviselhette az Országgyűlésben. Ez Magyarország területe kétharmadának elvétele miatt történt így: a képviselők száma nem változott a korábbiakhoz képest, csak a választókerületek száma és határai módosultak, valamint a Friedrich-féle választójogi törvény alapján némileg bővült a választójogú lakosság köre.

Takács — akinek ismertsége és népszerűségre évről-évre növekedett Vásárhelyen - 1926-tól indult az országgyűlési választásokon. Ekkor a szociáldemokraták megyei listáján a negyedik, 1931-ben Peyer Károly után a második helyen szerepelt. A szociáldemokrata pártlista egyik alkalommal sem kapott annyi szavazatot, hogy akár Kun Béla, akár a kormánypárti jelölt (1926-ban Mayer János földművelésügyi miniszter, 1931-ben Ernyei István gimnáziumi tanár) elől elvigye a mandátumot. 1935-ben már a párt megyei listáját vezette. Az április 6-án és 7-én rendezett választásokon nemcsak a helyben ismeretlen, kormánypárti Tasnádi Nagy Andrást, hanem a pártonkívüli Kun Bélát is sikerült megelőzni. A választáson egy szisztematikus munkát végző, lépésről-lépésre építkező, kifelé egységet mutató szociáldemokrata szervezetet látott a választó. Mivel Takácsék az ipari munkások, a kisiparosok és az állami alkalmazottak mellett a mezőgazdaságból élő, munkás és birtokos réteget egyaránt megszólították és számukra szimpatikus programot vázol25 MARJANUCZ László 1985. 98.

26 A két újság impresszumát és alapadatait ld.: KÁRÁSZ József: Csongrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1843-1970. Szeged, 1974. 60. (Jövő Útja), 67. (Nagy Magyar Alföld)

91