A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)
nak. Dr. Csiky Jánosné beszéde után Kiss Károly, a központi Szövetség titkára tolmácsolta Tormay Cécile üdvözletét. Ezekben a napokban történt az is, hogy a helyi MANSz küldöttsége felkereste a leköszönő Barabás Istvánná elnöknőt és megköszönte neki addigi tevékenységét. Mindezt a sajtó tudósítása szerint jegyzőkönyvben is megörökítették, ez azonban sajnos nem áll rendelkezésünkre.84 1923. december elején, Horthy Miklós kormányzó névnapján a vásárhelyi fiók csatlakozott ahhoz az akcióhoz, amely a pesti szegény sorsú egyetemisták megven- dégelését tűzte ki célul. A vásárhelyi és a vásárhelykutasi asszonyok adományaikat - kenyér, kalács, pogácsa, perec, gyümölcsök és húsneműk formájában - az Óvónőképzőben adhatták le.85 1923-ban az MANSz ifjúsági csoportja több cserediák-akciót valósított meg.86 A közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozó Vásárhelykutasra 1923-ban ennek az akciónak köszönhetően érkezett meg Hugo Hartung német diák, akit dr. Csiky János és felesége látott vendégül. Hugo Hartung később ebből az élményéből regényt írt, sőt újra visszalátogatott az akkor már Székkutas nevű faluba.87 A vásárhelyi kör külföldiekkel való kapcsolatáról a központi Szövetség Külügyi Bizottságának 1923-as jelentése is megemlékezett, miszerint „Különösen kecskeméti, szegedi, hódmezővásárhelyi és pápai szervezetünk dolgozik sokat külföldi vendégeink és idegen összeköttetéseink kiépítésén.” Az 1923. december 8-án tartott országos közgyűlésen Hódmezővásárhely nevében ismét dr. Csiky Jánosné szólalt fel. „Hódmezővásárhelyről jövök és sok-sok magyar asszony üdvözletét hozom. 84 A Magyar Asszonyok Szövetsége... = VRÚ, 1923. november 13. 3. 85 A Mansz akciója az egyetemi hallgatókért. = VRÚ, 1923. november 30. 4. 86 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének országos közgyűlése = MA, 1924. IV. évf. 1-2. sz. 7. 87 Hugo Hartung „Ich denke oft an Piroschka” (Gyakran gondolok Piroskára) c. könyve 1954- ben jelent meg először. A könyv, amelyet dr. Sipka Sándomé Serfőző Rózsa fordított le magyarra, és a könyvből készült film is híres lett. A Piroska-mítosz azóta is töretlen népszerűségnek örvend a faluban, ahol Hugo Hartung emlékére 2009 októberében szobrot avattak. Ebben a regényben az író a Barabás-családdal kapcsolatos emlékeit is megörökítette. A regény főhősének a kövér debreceni úr mellett éppen Barabás Istvánná volt az űtitársa. A debreceni úr Hódmezővásárhelyről meglehetősen negatív formában nyilatkozott, ugyanis szerinte „Hódmezővásárhely az egy trágyadomb.” Viszont „Hódmezővásárhelykutasipuszta mellett Hódmezővásárhely egy Debrecen!” Szerencsére a főhős más véleményével is megismerkedhetett az út alatt. A kérdésre, hogy „Valóban olyan szörnyű az a hely, ahová én megyek?” - éppen az unitárius lelkész felesége válaszolt: „Szörnyű? Olyan kedves hely! A legszebb község egész Magyarországon!” A városról pedig ezt mondta tanácstalan útitársának: „Ach, Hódmezővásárhelyre gondol? Nos, az még szebb, mint Hódmezővásárhelykutasipuszta, az már igazán szép. Ott élünk mi is, Hódmezővásárhelyen, a kedves férjemmel.” Csiky doktor családjáról, ahová a fiú igyekezett, a fővárosi születésű vásárhelyi asszony pedig így nyilatkozott: „Ők legjobb barátaink!” A csíkos harisnyás hölgy végül a papiakba is elvitte a német fiút, de férjének nem tudta bemutatni, mert az éppen esketésre készült. Hogy Barabásnénak mit jelentett Vásárhely, szeretett-e itt élni, erre vonatkozóan semmilyen forrásunk nincs. Am ha Hugo Hartungnak hihetünk, szerette ezt a várost, olyannyira, hogy a legszebbnek is tartotta Magyarországon. Azt mindenesetre nehéz elképzelni róla, hogy a papiak kertjében „egy hintán himbálózott ide-oda, le-fel.” Lásd Piroska. Németh Lajos kiadása, Svájc, 1987. 38-46. 80
