A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)
köt bennünket.”10 11 A beszédek után került sor a tisztikar megválasztására. A Szövetség hódmezővásárhelyi csoportjának igazgatója dr. Soós István polgármester lett, elnökei pedig Barabás Istvánná és dr. Csiky Jánosné." Intézőbizottsági tagnak választották Beretzk Pétemét, Nyizsnyay Arankát, K. Nagy Lajosnét, Kovács Jó- zsefnét, Szeless Jánosnét, Exner Leonét, dr. Endrey Gyulánét, dr. Csiky Jánosnét, Vékony Józsefnét, dr. Soós Istvánt, valamint negyven választmányi tagot.12 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége 1919. januári megalakulása után két lapot indított a fővárosban. Az egyik volt a Magyar Asszony, amely felvállalta, hogy a központ mellett a vidéki szervezetek életéről is havi rendszerességgel tudósít. Ennek kiegészítéseképpen indították útjára 1921 decemberében a Magyar Asz- szony Divatlapját. A szövetség harmadik orgánuma, a Magyar Asszonyok Lapja, Hódmezővásárhelyen indult útjára.13 1921. május 15-én a Vásárhelyi Reggeli Újság arról számolt be, hogy „Magyar Asszonyok Lapja” cimen vasárnap új lap jelent meg városunkban...”. A MANSz hódmezővásárhelyi körének lapját Barabás Istvánná elnök asszony szerkesztette és adta ki.14 Az ebben a lapban megjelenő, Vásárhelyi asszonyok és leányok! című beköszöntő írását a hódmezővásárhelyi MANSz programadó cikkének is tekinthetjük. „Örömmel és erős, bizakodó magyar érzéssel, igaz testvéri szeretettel köszöntelek valamennyiteket, kik éltek ebben a nagy határra terjedő városban, közel vagy távol, gazdag, puha, meleg - avagy szűk, szegényes, rideg kis otthonban — az Úr 1921. esztendejének Pünkösd vasárnapján. Pünkösd napján hallatszott a szózat „Elmenvén mind e széles világra, prédikáljátok az Evangéliumot minden teremtett állatnak”. És az apostolok elmenének, hogy eleget tegyenek a parancsnak. Szörnyű idők jutottak osztályrészül nekünk, magyar asszonyoknak. Meg kellett érnünk ezer éves hitünknek és ezer éves hazánknak porba omlását. Szabad-e egy percig is élni az olyan magyarnak, legyen az férfi vagy nő, kinek nem vonaglik meg a szive ennek a szörnyű összeomlásnak láttára; szabad-e élni ma annak, ki nem akar segíteni, újraépíteni azt, ami összeomlott? Bizonnyal minden ajkon egy felelet él e kérdésre: nem! A szomorú magyar sors feletti fájdalom és a vágy, az ellenállhatatlan belső kényszerűség: tenni valamit, segíteni próbálni rajta, érte, indítják útnak apró betűit e lapnak. Parancs hajtja őket elmenvén: munkába, sorompóba állítsatok minden magyart a hazáért, a hazának. Hallgassatok a hivó szókra kedves magyar asszonyok! Jöjjetek, fogjunk kezet mindannyian, hogy erősek lehessünk, mert aki erős, az tud dolgozni, aki bírja a munkát az győzni fog. A magyar nőknek pedig győzniök kell, mert a haza sorsában gyermekeik sorsa is elfog dőlni. Magyar nők vagyunk, osztályosai a magyar sorsnak, gyermekeink sorsát kovácsoljuk, mikor a 10 Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi körének megalakulása = MAL, 1921. szeptember 25.1. évf. 20. sz. 3. 11 Beszámoló a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi körének első évi működéséről = MAL, 1922. május 14. II. évf. 20. sz. 4. 12 Magyar asszonyok szövetségi gyűlése a vásárhelyi városházán = VRÚ, 1921. április 26. 1. 13 Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének közgyűlése = MA, 1922. 2. évf. 11. sz. 7-8. 14 „Magyar Asszonyok Lapja” = VRÚ, 1921. május 15. 3. 61
