A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)

amely önálló lap kiadására vállalkozott. Az egyesület történetének feltárásához más korabeli sajtóorgánumot is felhasználtam, így a Vásárhelyi Reggeli Újságot, amely a két világháború között rendszeresen tájékoztatott az asszonyok tevékenységéről. A levéltári iratok és a két helyi lap mellett a Szövetség központi értesítője, az 1921 és 1944 között megjelenő Magyar Asszony is sok érdekességgel és kiegészítéssel szolgált.

Tormay Cécile közéleti tevékenységét - ahogyan irodalmi munkásságát is - hosszú évtizedeken keresztül méltatlanul elhanyagolták és elhallgatták a szélesebb közvélemény előtt. Az első nagyobb feldolgozás Hankiss János irodalomtörténész nevéhez fűződik, aki az írónő első, teljes biográfiájának és irodalmi munkásságának bemutatására is vállalkozott (Hankiss János: Tormay Cécile. Singer és Wolfner kiadása, 1939.) A jelentősebb irodalomtörténeti munkák között kell számon tartanunk Kollarits Krisztina munkáját is. A szombathelyi irodalomtörténész PhD dolgozata témájául Tormay Cécile Bujdosó könyvét választotta. Doktori értekezése 2010-ben Egy bujdosó írónő — Tormay Cécile címmel jelent meg. A fent említett két munkán kívül alig lehet olyat találni, amely a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének tevékenységével, vagy országosan kiterjedt történetével akár csak érintőlegesen is foglalkozna, és ez különösen igaz a szövetség vidéki fiókjaira nézve. Kivételt Kelbert Krisztina és Árvái Tünde munkái képeznek (Kelbert Krisztina: Társadalmi anyaság és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége karitatív-szociális tevékenysége a két világháború közötti Szombathelyen a Savaria című Vas megyei Múzeumi Értesítő 35. számában, Árvái Tünde: Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből c. tanulmánykötete), amelyek azonban - valószínűleg források hiányában - csak röviden mutatják be a helyi körök életét, és nem törekednek annak teljes feldolgozására.

Kutatásaim ugyan az egyesület teljes történetének feltárására irányulnak, ebben a tanulmányban, terjedelmi okok miatt, mégsem törekedhetem a helyi fiók teljes fennállása alatti, 1921-1944 közötti bemutatására, csupán a megalakulás körülményeit és a szervezet első éveit vizsgálom. A ritka sajtókülönlegességnek köszönhetően ismerjük a MANSz hódmezővásárhelyi fiókjába 1921-1922 folyamán belépett asszonyok névsorát, amelyek közül e tanulmány végén, ugyancsak helyhiány miatt, az első két elnök asszony részletes életrajzát közlöm az érdeklődő olvasó számára.

Célom ezen írásommal az, hogy miután a hódmezővásárhelyi helytörténeti szakirodalom mindeddig a helyi nőtársadalom mozgalmaival egyáltalán nem foglalkozott, a nagy múltú alföldi város gazdag történeti emlékezetében - ha csak egyetlen egyesületen keresztül is - de méltó helyet kapjanak a nők is. És célom az is, hogy a hódmezővásárhelyi kör története is a kivételek közé kerüljön, hiszen kivételes volt az is, amit a vásárhelyi asszonyok a két világháború között tettek.

58