A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Makó Imre: Hadifogoly hódmezővásárhelyiek a nagy háborúban
omlástól kezdve 1921 őszéig állandóan folyt, a „hivatalos” hazaszállítást biztosító koppenhágai szerződés megkötése után is, minden veszélye ellenére.4’ Amikor 1921-ben az ismert sarkkutató, Nansen tevékenysége révén a Fekete-tengeri útvonal is megnyílt, a turkesztáni, valamint a kaukázusi hadifoglyoknak még ezen a vidéken visszamaradt csoportjai hajóval jutottak a gyűjtőállomásul kijelölt Feketetengeri kikötőből, Novorosszijszkból Konstantinápolyon és a Földközi-tengeren át Triesztbe. A Kelet-Szibériában és a Távol-Keleten rekedt hadifoglyok hazaszállítását nem sikerült elérnie a missziónak. Ennek oka részben az volt, hogy a Szibériában alakult helyi szovjetek nem engedelmeskedtek a központi szovjet kormánynak. A fogolyszállítmányok részben a polgárháborúban az antant hatalmakkal szövetséges, a vörösök elől ez időben már keletre menekülő Csehszlovák Légió kezébe kerültek, később pedig a vörösgárdisták akadályozták meg hazatérésüket.43 44 A csóti leszerelő tábor A hazatérő, ünnepélyesen fogadott hadifoglyokat először leszerelő táborokba irányították. Az Oroszországból érkezőket - főként 1920 után - szinte minden esetben a Veszprém megyei Csóton felállított barakktáborba szállították és általában két hétig tartották ott. Ezt hivatalosan egészségügyi karanténnak nevezték, de tábor fő feladata - főként az oroszországi események, a bolsevik eszmék terjedése nyomán - a politikailag megbízhatatlanok kiszűrése volt. Ez beépített személyek révén már a kinti gyüjtőállomásokon és a hazaszállításkor elkezdődött. A gyanúsnak talált egyéneket kihallgatták, arról kellett beszámolniuk, hogy mit csináltak Oroszországban, és közölniük kellett a vörös hadseregbeli társaik nevét, adatait, tartózkodási helyét.45 A Vásárhelyi Reggeli Újság megfogalmazása szerint „megvizsgálják őket testi és lelki fertőzés szempontjából egyaránt. Aki beteg, vagy aki vörös volt, annak régen rossz.”46 Az utóbbiak egy része a zalaegerszegi internáló táborba került, és a lakóhelyükre onnan hazatérőket is rendőri felügyelet elrendelése mellett bocsátották el. Több volt vásárhelyi hadifogoly Oroszországból hazatérve Csóton halálozott el, így Szénási Imre (1880) népfelkelő kisbirtokos 1919. októberben, a Szibériából érkezett Patkós Bálint (1896) népfelkelő földműves 1920. novemberben, az 5-ös honvéd Olasz Imre (1886) földműves pedig 1921. március 1-jén. A hazatérőkkel szemben foganatosított intézkedések hatása még az 1930-as évek végén is érezhető volt, és megakadályozta újabb emberek hazatérését.47 A Szovjetunióból hazalátogató egykori hadifogoly, Mihály János elmondta, 1921-ben alkalom adódott rá, hogy elinduljon hazafelé. Pétervárig el is utazott, de ott két 43 Hadifogoly magyarok története i. m. 11/563. 44 Hadifogoly magyarok története i. m. 11/553. 45 PETRÁK Katalin Magyarok a Szovjetunióban 1922-1945. Budapest, 2000. 96. 46 VRÚ, 1921. júl. 5. 47 PETRÁK Katalin 2000. 25. 33
